Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A 2009. első három negyedévi hiány 711 milliárd forint - a GDP 3,7 százaléka - volt, a deficit a tavalyi bázishoz képest 270 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal magasabb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2009. második negyedévi hiány 155 milliárd forintot tett ki, a GDP 2,4 százalékát. Tavaly az első félévben a kormányzati szektor hiánya 468 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százaléka volt, a deficit 2008 első feléhez képest 138 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal nőtt.
A nemzeti számlák rendszere (ESA’95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint tavaly a harmadik negyedévben a kormányzati szektor bevétele 2882 milliárd forint, kiadása 3125 milliárd forint volt.
A bevételek 2009 harmadik negyedévében 2,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A bevételeken belül a jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási járulékok jelentősen- 15,8, valamint 11,4 százalékkal - visszaestek, míg az áfabefizetések 11,6 százalékkal nőttek, ami elsősorban az adókulcs július 1-jei emelésére vezethető vissza.
A harmadik negyedben a kiadások 2,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kamatkiadások 11,7 százalékos, és a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,2 százalékos növekedési üteme jelentősen meghaladta az átlagot. A munkavállalói jövedelem ugyanakkor jelentősen, 5,1 százalékkal esett vissza. 2009 első három negyedévében a 711 milliárd forintos hiány a kormányzati szektor 8783 milliárd forintos bevételéből és 9494 milliárd forintos hiányából adódott.
A bevételek 2008 azonos időszakához viszonyítva 0,3 százalékkal csökkentek, elsősorban a jövedelemadó-bevételek 6,2 százalékos visszaesése következtében. A termelési- és az importadó-bevételek kisebb mértékben, 1 százalékkal mérséklődtek, ezen belül viszont az áfabefizetések 4,6 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási járulékokból származó bevétel a foglalkoztatás csökkenése következtében 6,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
2009 első három negyedévében 2,6 százalékkal emelkedtek a kiadások az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiadásokon belül a kamatkiadások 10,8 százalékos, a folyó termelő felhasználás 4,1 százalék és a pénzbeni társadalmi juttatások 3,2 százalékos növekedése volt jelentős. Utóbbin belül a nyugellátások 2,7, a munkanélküli-ellátások 46 százalékkal nőttek.
A kamatkiadások nélkül a kormányzati kiadások 1,8 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor 6,4 százalékkal csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás, és 4 százalékkal a munkavállalói jövedelem.
A 2009. második negyedévi hiány 155 milliárd forintot tett ki, a GDP 2,4 százalékát. Tavaly az első félévben a kormányzati szektor hiánya 468 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százaléka volt, a deficit 2008 első feléhez képest 138 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal nőtt.
A nemzeti számlák rendszere (ESA’95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint tavaly a harmadik negyedévben a kormányzati szektor bevétele 2882 milliárd forint, kiadása 3125 milliárd forint volt.
A bevételek 2009 harmadik negyedévében 2,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A bevételeken belül a jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási járulékok jelentősen- 15,8, valamint 11,4 százalékkal - visszaestek, míg az áfabefizetések 11,6 százalékkal nőttek, ami elsősorban az adókulcs július 1-jei emelésére vezethető vissza.
A harmadik negyedben a kiadások 2,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kamatkiadások 11,7 százalékos, és a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,2 százalékos növekedési üteme jelentősen meghaladta az átlagot. A munkavállalói jövedelem ugyanakkor jelentősen, 5,1 százalékkal esett vissza. 2009 első három negyedévében a 711 milliárd forintos hiány a kormányzati szektor 8783 milliárd forintos bevételéből és 9494 milliárd forintos hiányából adódott.
A bevételek 2008 azonos időszakához viszonyítva 0,3 százalékkal csökkentek, elsősorban a jövedelemadó-bevételek 6,2 százalékos visszaesése következtében. A termelési- és az importadó-bevételek kisebb mértékben, 1 százalékkal mérséklődtek, ezen belül viszont az áfabefizetések 4,6 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási járulékokból származó bevétel a foglalkoztatás csökkenése következtében 6,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
2009 első három negyedévében 2,6 százalékkal emelkedtek a kiadások az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiadásokon belül a kamatkiadások 10,8 százalékos, a folyó termelő felhasználás 4,1 százalék és a pénzbeni társadalmi juttatások 3,2 százalékos növekedése volt jelentős. Utóbbin belül a nyugellátások 2,7, a munkanélküli-ellátások 46 százalékkal nőttek.
A kamatkiadások nélkül a kormányzati kiadások 1,8 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor 6,4 százalékkal csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás, és 4 százalékkal a munkavállalói jövedelem.
