Az első negyedévben az államháztartás GDP-arányos hiánya 9 százalék volt, ez a második legrosszabb első negyedéves adat 1999 óta. Az állami kiadások 2025 első negyedévéhez képest 19 százalékkal alakultak magasabban.
A GDP 1,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya az első három negyedévben, az egy évvel korábbinál jóval kevesebb, főleg azért, mert kevesebb kamatot kellett kifizetni, mint 2024-ben.
A bevételek szépen pörögtek, a kiadások közt kevesebbet vitt el az államadósság finanszírozása, a beruházásokon pedig még mindig spórol az állam.
Kisebb lett, mint tavaly, a GDP 3,9 százalékát teszi ki.
GDP-arányosan ez 3,7 százalékot jelent.
GDP-arányosan ez 5,4 százalékos hiányt jelent.
A harmadik negyedév végén már sokkal magasabb volt a hiány, mint amit a kormány az egész évre tervezett. Sokkal több pénz ment el nyugdíjakra és az államadósság finanszírozására.
A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt.
Egyszerre megszorít és bőkezű a 2024-es költségvetés. A kormányzati szektor működésében nagy a spórolás, még Orbán Viktor protokollkeretét is megnyesik. Nagy vasúti projekt nem lesz a Budapest-Belgrádon kívül, és nagy víziközmű-fejlesztés is szinte csak ipari parkokban, akkugyárak körül. Máshol marad a bőkezűség, folytatódik a vállalkozások intenzív támogatása egyebek mellett a Széchenyi-programmal.
Októberig 1570 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya – és csak év végén jött a nagy, szokásos pénzszórás. A kormány egész évre a GDP 7,5 százalékára rúgó, 4 ezer milliárd forintos hiánnyal számol.
Az egyenleg lényegében megegyezik a tavalyival, miközben a bevételek és a kiadások is 600 milliárd forinttal nőttek.
A bevételek nőttek ugyan 2020 első negyedévéhez képest, az állami kiadások azoknál sokkal jobban, az egyenleg így jelentős mínuszba fordult. Sok pénzt vitt el a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a járványválság.
A tavalyi első negyedéves többlet helyett ezúttal hiánnyal zárta a kormányzati szektor az év első három hónapját.
Nem verte nagy dobra a Pénzügyminisztérium.
Pedig több mint 280 milliárd forint érkezett az Európai Uniótól, és az áfabevétel is 200 milliárddal nőtt az első félévben. A III. negyedévben csaknem 340 milliárd forintra nőtt a hiány.
A bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedévi hiánya a KSH szerint.
A KSH adatai szerint a bevételek 2012-höz képest 6,1, a kiadások 6,4 százalékkal növekedtek 2013-ban.
A kormányzati szektor első félévi hiánya a GDP 2,6 százaléka, 381,5 milliárd forint volt, a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb növekedése miatt a hiány 73,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,4 százalékponttal nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kormányzati szektor első negyedévi hiánya 272 milliárd forint, a GDP 3,8 százaléka volt, 56 milliárd forinttal és 0,7 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
A kormányzati szektor első negyedéves adatait publikálja ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
