Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A bázishatás és a főbb exportpiacok keresletének enyhe javulása miatt az idén egyre jobb ipari termelési statisztikai adatok látnak napvilágot, de az elemzők szerint a magyar ipar csak lassan, évek alatt éri el a válság előtti kibocsátási szintet.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint az ipari termelés 7 százalékkal csökkent 2009 novemberében az előző év azonos hónapjához képest, munkanaptényezővel kiigazítva 9,2 százalékkal esett. Októberhez viszonyítva pedig 1,3 százalékkal csökkent a termelés volumene szezonálisan és munkanap-tényezővel kiigazítva.
Ugyanakkor a feldolgozóipar 13 alága közül ötben már növekedett a kibocsátás novemberben. Így például a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás kibocsátása 2,8 százalékkal haladta meg a 2008. novemberit, azaz először nőtt a múlt év során, az alkatrészgyártás számottevő bővülése, illetve a közúti gépjármű-gyártás előző havihoz képest kisebb mértékű csökkenése miatt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, tavaly novemberben az ipari termelés szintje nagyjából a 2005-ösnek felelt meg, s az idén talán eléri a 2006-os, 2007. év eleji szintet. Úgy vélte, a válság miatt négy év esett ki az ipari termelésből.
Szerinte miközben a külső kereslet az elmúlt hónapokban már mutatott némi élénkülést, a belső kereslet továbbra sem javul, s még mindig az összeomlás jeleit mutatja.
Összehasonlításképpen elmondta, Magyarországgal ellentétben éves szinten a cseh, a szlovák és különösen a lengyel ipar már növekedésnek indult. Csehországban az új ipari megrendelések már 8 százalékos növekedést mutatnak, míg a Magyarországon éppen stagnálni kezdtek.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője elmondta, a számok mögött kettős hatás áll. Az egyik a bázishatás, ami miatt jobb az ipari termelés néhány adata az idén novemberben. Részben ennek a következménye, hogy a statisztika szerint a feldolgozóipar 13 alága közül ötben már növekedett a kibocsátás novemberben, így például a járműgyártásban. A válság elsöprő hatását 2008 negyedik negyedévében érezték meg igazán a vállalatok, s az exportra termelő cégek voltak az elsők, amelyek nagy veszteségeket szenvedtek el. Az elemző szerint mindezt mutatják az akkori borzasztóan rossz adatok is.
Török Zoltán szerint a másik hatás egyfajta lassú élénkülés a főbb export piacokon. Úgy vélte, a halvány kedvező jelek a jövőben erősödni fognak, de csak lassan, évek alatt fogja elérni az ipar a válság előtti termelési szintet. Az ágazatokról elmondta, már 2008-ban is lehetett tudni, hogy azok fognak elsőként felállni, amelyeket elsőként döntött le a válság: a járműgyártás és a finom elektronikai ipar.
Az elemző kifejtette, hogy a következő hónapokban a statisztika szépen alakul majd, hiszen nagyon rosszak a bázisadatok. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nehezén már túl van az ipar, nem mélyül tovább a válság, a visszaesés üteme csökken, s 2010-ben már sok területen növekedés várható.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nyolcan megsérültek a ráfutásos balesetben.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.