A határozat indoklásából kiderül: a felügyelet január 21-én indított piacfelügyeleti eljárást, mivel az OTP Bank a BÉT-en a január 20-i kereskedés záró szakaszában a Mol törzsrészvényekre 17 ezer forinton 100 ezer darabra szóló eladási ajánlatot regisztrált, amit a záró szakaszban visszavont.

A PSZÁF folyamatos piacmonitoring tevékenysége során észlelte, hogy az ajánlat - miután regisztrálása és visszavonása alapján befolyásolta az MMTS kereskedési rendszer által folyamatosan számított, és a kereskedők számára nyilvános indikatív ár mértékét -, alkalmas arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a Mol részvények kínálati viszonyairól. A bank ajánlatot regisztráló munkatársa a helyszíni vizsgálat során "véletlen elütésként" írta le a rögzített ajánlatot, mint elmondta, ezer darabos eladást akart bevinni a rendszerbe.

A határozat indoklásából kiderül: az ajánlatot 16 óra 31 perc 27 másodperckor regisztrálták, és csak 16 óra 33 perc 31 másodperckor vonták vissza. Így több mint két percen keresztül látható volt a piac szereplői számára, befektetési döntéseik meghozatalakor, befolyásolva értékítéletüket a valós keresleti-kínálati viszonyokról, és a várhatóan kialakuló egyensúlyi záróárról. Az OTP Bank üzletkötője ugyanakkor 16:34:43-kor a visszavont ajánlattal ellentétes irányú ötezer darabos vételi ajánlatot rögzített a Mol törzsrészvényekre.

A felügyelet megítélése szerint a vizsgált tőzsdei ajánlat, mint az utolsó üzletkötés árfolyamánál mintegy 10 százalékkal alacsonyabb értéken regisztrált ajánlat - különösen kiemelkedő darabszáma, valamint az ajánlat beadása és visszavonása között eltelt időtartam miatt - a piaci szereplők számára jelentősen észlelhető volt. A PSZÁF a bírság összegét a cselekmény tőkepiaci súlyának és hatásának, az eset összes körülményének együttes mérlegelésével a bírságtétel minimumértékéhez közeli tartományban határozta meg.