Jeórjiosz Papandreu a NET állami televízió beszámolója szerint hangsúlyozta: nem enged az elhatározott programból, annak felpuhításáról vagy késedelmes bevezetéséről szó sem lehet.

Az euróövezeti tagország szocialista vezetésű kormánya az Európai Bizottság aggodalmait igyekszik eloszlatni a kiigazítás felgyorsításával. A brüsszeli testület attól tart, hogy a görög válság veszélybe sodorhatja az eurót.

Elemzők szerint az athéni vezetés egyebek mellett különadót vethet ki a vállalkozásokra, a nyugdíjkorhatárt pedig 65-ről 67 évre emelheti. A görög sajtó szerint az állami nyugdíjpénztárt (IKA) januárban 178 millió euróval kellett megtámogatni, hogy folyósítani tudja a nyugdíjakat.

Az intézkedések célja az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva 10 százalék fölé szökött államháztartási hiány 2012-re az euróövezeti tagoktól megkövetelt, GDP-arányosan 3 százalék alatti szintre csökkenjen.

Görögországban a közalkalmazottak február 10-re sztrájkot hirdettek. A munkabeszüntetéssel a kormányzat 4 és 6 százalék közötti bércsökkentési terve ellen kívánnak tiltakozni. Az adóhatóság munkatársai már most szerdán sztrájkba lépnek.

Az athéni kormány tavaly novemberben az addigi duplájára, GDP-arányosan 12,7 százalékra emelte a 2009-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését. A hiány-előrejelzés szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után lerontották a görög adósbesorolást. A hitelminősítők a tavalyi osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat.

Elemzők most 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évre pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak, és úgy vélik, hogy óriási a kockázata a "görög járvány" átterjedésének más, kisebb tagállamokra, ezért az euróövezet a saját érdekében sem hagyhatja magára Görögországot a bajban.