Az OECD sem jósol nagy gazdasági növekedést Magyarországnak 2026-ra, sőt – másokkal ellentétben – kamatcsökkentésre sem számít. A költségvetési hiány idén 6,1 százalék lesz GDP-arányosan, az államadósság jövőre már majdnem 76 százalék. A világgazdasági kilátásokat jelentősen rontaná, ha az iráni háború hatásai még 2027-re sem szűnnének.
Nem változtatott Magyarország adósbesorolásán az S&P. Bóvliba minősíthetik az országot, ha a következő két évben nem sikerül stabilizálni az államháztartást. De leminősítést okozhat egy jelentős külső sokk is. A helyzet amúgy rossz, a költségvetési hiány idén GDP-arányosan 6,8 százalék lehet, és még jövőre is 5,25 százalék. Az államadósság jövőre 74 százalékra emelkedik. Az ország csak 2030-ban lesz képes kijutni az uniós túlzottdeficit-eljárásból. A gazdasági növekedés idén mindössze 1,6 százalék lehet, de jövőre is csak 2,4 százalék.
Április végére a költségvetési hiány az éves törvényi cél 91 százalékán állt. Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök nemrég arról posztolt, úgy tudják, a távozó kormány saját számításai is a hiány jelentős elszállását jelzik előre az egész évre.
A hivatalba lépő miniszterelnök szerint jelen állás szerint GDP-arányosan 6,8 százalék lesz a költségvetési hiány, ami a pandémiás éveket idézi. Magyar Péter homályos ígéreteket tett, de azt nem vállalta, hogy ha kell, megszorításokat hajtanak végre. Pedig ekkora hiány mellett az euróbevezetés kritériumait sem lesz egyszerű teljesíteni.
A magyar költségvetés átláthatósága rendkívül alacsony, ráadásul a helyzet folyamatosan romlik.
A büdzsé bevételi oldala alapvetően rendben volt, a kiadási oldalon jelentősen csökkent az államadósság kamatterhe. Az uniós programokon az első negyedévben 236 milliárd forintot bukott a költségvetés. Százmilliárdokat vitt el a választási osztogatás, a kiadások leginkább a minisztériumok alá tartozó előirányzatoknál szálltak el, de a gazdasági tárca részletes jelentése sem részletezi, pontosan hol.
„Most vagyunk a csúcson, biztosan lesz erózió, ezért az új kormánynak rövid távon mérlegelnie kell azokat az intézkedéseket, amelyek népszerűségvesztést okoznának” – írta Jaksity György közgazdász, a Concorde alapító-elnöke a HVG megkeresésére.
Nehéz örökséget kap a következő kormány: március végére a költségvetési hiány meghaladta az éves törvényi előirányzat 80 százalékát, de még az emelt éves hiánycélhoz képest is 68 százalékon állt a hiány.
A 4,22 ezer milliárd forintos éves hiánycél fele, 2,1 ezer milliárd forint hiány jött össze a költségvetésben februárban. A hiány még az informálisan 5 ezer milliárd forintra emelt éves tervnek is 42 százaléka. A hiány elszállásának fő oka a választási osztogatás: 145 milliárd forintot vitt el a 14. havi nyugdíj első részlete, 160 milliárdot vittek el a lakástámogatások, 60 milliárd forintos lyukat ütöttek az adókedvezmények.
A lakossági állampapírok esetében jelentősen csökkennek a kamatfizetések, mivel csökkent az infláció, ráadásul az adósságkezelő a fix kamatozású papírok felé mozdult el. A lejáró hosszú futamidejű intézményi papírokat azonban csak sokkal magasabb hozamon lesznek képesek megújítani: az ötéves hozam most 6 százalék fölött van, míg a lejáró papíroké 1,45 százalék.
Tavaly az év utolsó hónapjában a kormány kipumpált 400 milliárd forintot az állami vállalatokba és ingatlanokba. Ezzel az egész éves pénzforgalmi hiány 5,7 ezermilliárd forint lett. A stagnáló gazdaság mellett a bevételek éppencsak elérték a tervezettet, miközben a vártnál drágább volt az államadósság finanszírozása, az uniós források befagyasztása pedig azzal együtt is 400 milliárd forintos lyukat ütött, hogy a kormány a maga részéről jegelte az uniós programokat.
A büdzsé hiánya az eredeti tervhez képest 140 százalékra teljesült, de még a novemberben emelt hiánycélt is elvétette a kormány december végére nagyjából félezer milliárd forinttal. A meglepően magas hiány mögött előre hozott kifizetések állhatnak. A nemzetközi befektetők ugyanakkor a jelek szerint nem estek kétségbe, a nagy hitelminősítők azonban már leadták a figyelmeztető lövéseket, és az uniós túlzottdeficit-eljárás is folyamatban van.
2025-ben 5,74 ezermilliárd forint volt a költségvetés hiánya, a deficit egyetlen hónap (december) során 1,7 ezermilliárd forinttal nőtt. Az NGM egy 240 milliárd forintos, januárra csúszott uniós utalásra mutogat, de a hiány azt figyelembe véve is sokkal magasabb, mint a 4,12 ezermilliárd forintos törvényi előirányzat, sőt, az 5,06 ezermilliárd forintos emelt célt is messze meghaladja.
A választási osztogatás és a megemelt költségvetési hiányok miatt a kormány lecsúszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt pályáról. 2027-ben jelentős, a GDP 1,7 százalékával egyenértékű megszorításra lesz szükség. A kiadási oldalt alaposan le kell majd faragni a GDP-hez képest, adócsökkentésre pedig nem lesz lehetőség.
A büdzsé 11 hónap alatt 4070 milliárd forint deficitet hozott össze. Ezzel majdnem összejött az egész évre tervezett hiány – vagyis összejött volna, ám a kormány informálisan adott magának 932 milliárd forint plusz mozgásteret.
A választások után kiigazítások nélkül megugorhat a költségvetési hiány.
A bevételek szépen pörögtek, a kiadások közt kevesebbet vitt el az államadósság finanszírozása, a beruházásokon pedig még mindig spórol az állam.
Magyarország a kormány és Brüsszel jogállamisági vitája miatt még mindig nem fér hozzá az uniós források jelentős részéhez, júliusban mindössze 5 milliárd forint érkezett. Az uniós programok deficitje 1144 milliárd forintra nőtt. A költségvetés bevételi oldala a lakosságot közvetlenül és közvetetten érintő adók miatt áll jól.
A nemzetgazdasági tárca továbbra sem aggódik az idei költségvetés miatt, szerinte a büdzsé stabil, és a kormány fenntartja a szigorú fiskális fegyelmet.
A költségvetés bevételi oldala időarányosan majdhogynem jól teljesült. Nagy probléma (ezermilliárd forintos lyuk) van az uniós programoknál. A második fél évben az új kedvezmények miatt elmaradás várható az szja-ban is. Az államadósság fél év alatt 3,8 ezer milliárd forinttal nőtt úgy, hogy – a limit fölé emelt – devizaadósság még szépített is az eredményen a forint erősödése miatt.
