Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Míg a vállalati hiteladósságok növekedését 2008-ban – mint rendesen – a hitelfelvételnek a betételhelyezést meghaladó mértéke adta, addig a nettó hiteltörlesztés tavaly betétkivonással párosult. A tavalyi 165 milliárd forintos vállalti adósságcsökkenés 350 milliárd forint nettó hiteltörlesztés és 185 milliárd betétkivonás eredőjeként alakult ki. Ebből decemberre 34 milliárd nettó adósságcsökkenés jutott 90 milliárd forint törlesztés és 56 milliárd betétkivonás következtében.
Az MNB idősoros adatai arra is fényt derítenek, hogy a múlt év 12 hónapjából – január és május kivételével – tíz hónapban nettó hiteltörlesztők voltak a vállalatok. A törlesztés mértéke a második félévben felgyorsult, s a példátlanul magas, 145 milliárd összegű harmadik negyedévi adattól a negyedik negyedévi 139 milliárd forintos nettó hiteltörlesztés alig maradt el. Érdekes viszont, hogy március óta a nem pénzügyi vállalatok devizahitel-felvétele decemberben először haladta meg (19 milliárd forinttal) a törlesztések összegét, míg a forinthitelek nettó törlesztése éves rekordot döntött 99 milliárd forinttal.
Az első félévben még betételhelyezők voltak a hazai cégek, mert devizabetét-elhelyezéseik jóval meghaladták a forintbetétek kivonását. Ezután a harmadik negyedévben 119 milliárd forint és 182 milliárd devizabetét kivonása következtében 301 milliárdon tetőzött a vállalati betétkivonás. A negyedik negyedévre ez 42 milliárdra mérséklődött úgy, hogy az 56 milliárdos devizabetét-kivonást 15 milliárd új forintbetét elhelyezése csillapította.
