Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A pénteki sajtó közlései szerint csak állami fedezetű hitelből lesz lehetséges finanszírozni az idei munkálatokat. Egyelőre nem tudni, pontosan ki is veszi fel majd azt a kölcsönt, és hogy az milyen összeget tesz majd ki. A tisztségviselő szerint nincs még döntés arról, hogy netán a pénzügyminisztérium, az Országos Út- és Autópályaépítő Ügynökség (Cnadnr) vagy pedig maga a Bechtel kapja-e kézhez.
Az amerikai vállalatnak azonban ehhez pontos ütemtervet kell bemutatnia az idei munkálatokról, hogy az állam számot vethessen a szükséges összeggel. Dascalu arra is felhívta a figyelmet: a hitelfelvételnek olyan módját kell megtalálni, hogy tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében kitűzött költségvetési hiánycélt, azaz a GDP 5,9 százalékát.
Az állam jelentős adósságokat – összesen több mint 200 millió eurót – halmozott fel az amerikai vállalattal szemben a tavalyi munkálatok ellenértékeként, a szaktárca szerint ezt az állami költségvetésből egyenlítik ki, várhatóan április végéig. Az erdélyi Krónika szerint ugyanakkor a román kormány javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az erdélyi autópályát foglalják be a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T), így ugyanis uniós támogatások is lehívhatókká válnak a költségek fedezésére.
Emil Boc miniszterelnök január végén jelezte: tárgyalásokat kezdeményez a Bechtel társasággal arról, hogy az észak-erdélyi autópálya építése a továbbiakban a köz- és a magánszféra együttműködéseként (PPP-partnerség) folytatódjék. A javaslat szerint az amerikai cég az autópálya egyik felét közpénzből, a másik felét saját költségvetéséből építené meg. Az észak-erdélyi autópálya építését 2004-ben kezdték el. A projekt értékét eredetileg 2,2 milliárd euróra becsülték. A munkálatok 2005-ben egy évre leálltak, emiatt a tervezett 2012-es átadási határidő egy évvel kitolódott. A Bechtel 2009 decemberében adta át a sztráda Torda (Turda) és Gyalu (Gilau) közötti 42 kilométeres szakaszát. Amennyiben nem sikerül sürgősen pénzforrást találni a munkálatok mielőbbi folytatására, illetve nem jön létre a PPP-partnerség, akkor egyes szakértői vélemények szerint 2025-ig is eltolódhat a sztráda átadása.
