Ha Orbán nem akar osztogatni, az senkit sem érdekel

„Inkább csak összefoglalást hallhattunk, semmi újat, ami a legfontosabb, hogy Orbán Viktor szájából nem hangzottak el olyan osztogatási ígéretek (például a nyugdíjasokat vagy a közszféra dolgozóit célba véve), amelyek alaposan fellazítanák a költségvetést” – mondta a hvg.hu-nak Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója. Magyarországgal kapcsolatban ugyanis – a korábbi tapasztalatok alapján – jogos a félelem, hogy a kormány jóléti intézkedésekre költi a külföldi befektetők pénzét. „Amíg nincs osztogatás, addig türelmesek a befektetők” – hangsúlyozza Barcza György. Ha komoly és konkrét osztogatási ígéretek hangoznának el, az nyomban elriasztaná a befektetőket a magyar államkötvények vásárlásától. 

Az osztogatástól most – az eddigi információk szerint − kevésbé kell félni – teszi hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Az államháztartási hiány korrekciójára viszont biztosan sort kerít a Fidesz, a jelenlegi nem egészen 4 százalék 7,5 százalékra módosítása azonban várhatóan nem az osztogatás következménye lesz, hanem olyan eddig rejtett aknák elkönyvelése a költségvetésben, mint például a BKV vesztesége. Ezek egyszeri tételek lesznek és a végeredmény közelebb áll majd a realitáshoz, mint a jelenlegi deficitadat – mondja Barcza György.

Orbán Viktor beszéde amúgy nem sok gazdaságpolitikai konkrétumot tartalmazott, ezért sem volt hatása a nemzetközi piacokra – mondja Suppan Gergely. A nemzetközi elemzők már elkönyvelték, hogy akár kétharmados győzelmet is arathat a Fidesz a választásokon, így már csak az a kérdés számukra, hogy a párt milyen gazdasági programmal áll majd elő. Ennek ismertetését március közepére, végére ígérte a Fidesz, addig legfeljebb egy-egy elejtett mondatból lehet következtetni a szándékokra.

Az eddigi információk alapján arra lehet következtetni, hogy a program tartalma nagymértékben függ attól, hogy mennyivel nyer a Fidesz: kétharmados győzelem esetén komoly államigazgatási és önkormányzati reformra, vagyis az állami kiadások csökkentésére lehet következtetni a Fideszes gazdaságpolitikusok nyilatkozataiból, amit díjaznának a nemzetközi pénzpiacon – vélekedik Suppan Gergely.

A Fidesz elnökének évértékelőjéből igazából egyetlen mondatra kaphatták fel a fejüket az elemzők, mégpedig, hogy Orbán szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is felelős a gazdaság összeomlásáért. Ám ez is inkább itthon érdekes, a külföldi befektetőket nem izgatja különösebben, hiszen a forintpiacot szinte teljes mértékben a nemzetközi fejlemények irányítják. A jegybank kritizálása nem váratlan lépés Orbán Viktortól, hiszen a Fidesz elnöke Facebook-oldalán ajánlotta rajongóinak Surányi György ex-jegybankelnök cikkét, amely részben a az MNB-t teszi felelőssé azért, hogy az ország az összeomlás szélére került a globális válságban.

Suppan véleménye szerint a jegybank támadása igazságtalan, mivel az MNB szinte teljes mértékben kényszerpályán mozgott nagyjából 2003-tól kezdve, miközben a szocialista-szabaddemokrata kormány sorozatban rontotta el a dolgokat. Az elemző szerint Simor András mostani jegybankelnök ráadásul leginkább a Járai Zsigmond-féle irányvonalat követte. Barcza György szerint részben jogosak a jegybankot ért szakmai kritikák, amelyek szerint a szervezet túlságosan az inflációs célra fókuszált, s emiatt utat engedett egyéb kockázati tényezőknek.

De a legfontosabb most az a piacon, hogy milyen lesz a jövendő kormány és a jegybank viszonya, illetve, hogy az milyen hatással lesz az árstabilitásra és a jegybank függetlenségére – mondja Barcza György. Az elemző szerint nem kell attól félni, hogy az új kormány nekimegy a jegybanknak, mert úgy maga alatt vágná a fát. A pénzpiac számára megnyugtató példa ebből a szempontból, hogy az 1998-as orosz válság alatt – minden feszültség ellenére – eredményesen együtt tudott működni a Fidesz-kormány és a jegybank, s összhangban voltak a költségvetési és a monetáris lépések.