Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A műsorvezető az Index portál által a vízközművek tervezett privatizációjáról írt sorozatáról kérdezte a pénzügyminisztert. A portálon "az olvasható, hogy az Ön szerepe eléggé ellentmondásos" – indokolta a kérdést a műsorvezető.
„Ez a döntés azelőtt született, hogy én pénzügyminiszter lettem” – mondta Oszkó Péter. Hozzátette, hogy a tervezett Új Tulajdonosi Programban (ÚTP) lehetett ilyen elképzelés. „Mi mindenféle privatizációs döntést leállítottunk, sőt, a vízmű-társaságok tartós állami tulajdonáról szóló jogszabály a kormány támogatásával született meg” – közöte a miniszter. Oszkó Péter hangsúlyozta, bár hosszú ideje mondják, hogy nincs és nem is lesz privatizáció, mégis újra és újra felbukkan ez az összeesküvés elmélet.
A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy a vízközművek privatizációjának kérdése milyen szerepet játszott Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatójának menesztésében, a pénzügyminiszter azt mondta: „Valóban konfliktus volt közöttünk, és én megmutattam az Indexnek azt a levelet, amelyben a vezérigazgató urat arra kértem, hogy a döntéseinket korrektül hajtsák végre".
Az Index információi szerint a kormány tagadta ugyan, de burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt.-nek a regionális vizmű-társaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly.
A hírportál idéz abból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél tavaly március 26-án készült előterjesztésből, amely a „Regionális vízi közmű társaságcsoport kialakítása egyes szolgáltatók vagyonkezelésbe adása útján” címet viseli. Eszerint: „a vízi közműveket üzemeltető társaságokban a kizárólagos állami/önkormányzati tulajdon helyett a többségi részesedések állami/önkormányzati kézben tartása mellett tőkeerős befektetők részére is célszerű lenne megnyitni a tulajdoni struktúrát....”
Az MNV 2009 novemberében közölte, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben nem megy vagyonkezelésbe három regionális vízmű társaság, ezért nem hoznak létre belőlük vállalatcsoportot, és visszaállítják a korábban megszüntetett igazgatóságokat. A közlemény szerint az Észak-dunántúli Vízmű, a Duna Menti Regionális Vízmű és a Tiszamenti Regionális Vízmű vagyonkezelésbe adásáról szóló 2009 áprilisi vagyontanácsi rendeletet hatályon kívül helyezték, miután az állami vagyonról szóló törvény módosításával ezek a társaságok tartós állami tulajdonba kerültek. A vagyonkezelésbe adásról szóló vagyontanácsi határozat egyébként jó néhány tulajdonosi hatáskört a vagyonkezelőre ruházott volna.
