Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A válságban meg kellett érteni, hogy nem elég az egyensúlyt helyreállítani – rövid távon megszorításokkal −, de közben el kell érni, hogy "megnyíljon a hosszú távú növekedés lehetősége is" − magyarázta Bajnai Gordon. A kormányfő szerint éppen ezért döntöttek úgy, hogy a válságkezelés közben a recesszió ellenére adócsökkentést hajtanak végre.
Elsősorban a munkát és a vállalkozásokat terhelő adókat mérsékelték − jegyezte meg. Hozzátette: a múlt év júniusában hozta meg a parlament azt a döntést, amelynek eredményeként az idén már mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozóknál. Ebben döntő szerepe van a munkát terhelő járulékok csökkentésének, s kisebb mértékben a nyereségadó mérséklésének − mutatott rá a miniszterelnök.
Európa második legnagyobb bérköltségű országából "visszajöttünk a középmezőnybe", nyolc százalékkal csökkentve az idén a bérköltségeket a múlt év elejéhez képest − mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: ha 100 forint a bérköltség egy munkavállaló után, akkor abból tavaly 54 forint ment az állam zsebébe, s 46 maradt a vállalkozónál, az idén meg ez éppen fordítva van.
Bajnai Gordon elmondta: a személyi jövedelemadó kulcsainak csökkentése és a sávhatárok emelése révén a bruttó 200 ezer forint átlagfizetést kapó dolgozó nettó 6-7 ezer forinttal visz haza többet, mint tavaly. "Ezzel azt akarjuk üzenni, hogy a munka elismerését állítjuk a társadalmi megbecsülés középpontjába" − fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte ugyanis nem elég csak munkahelyeket teremteni, azt is el kell érni, hogy megérje dolgozni.
Néha jobban megérte otthon maradni és a segélyre várni, mint elmenni dolgozni − mutatott rá a kormányfő, hangsúlyozva: ezért "hozzá kellett nyúlni" a szociális- és nyugdíjrendszerhez is. Mint mondta: a szociális rendszer módosítása révén nőttek a különbségek a segélyből elérhető, valamint az adócsökkentést követően a munkából szerezhető jövedelmek között.
A kormányfő utalt arra is, hogy az Út a munkához program révén tavaly 100 ezer ember "jött vissza a teljes passzivitásból", egyelőre a közmunka világába, de a cél a tartós munkavállalásuk biztosítása. Elindult a szakmunkás-ösztöndíj program is: a szakmai kamarákkal együttműködve regionálisan meghatározták, hogy melyek a hiányszakmák, s akik ezekben képezik magukat, ösztöndíjat kapnak.
"Elkezdtük bürokrácia nagyszabású csökkentését is" − mondta Bajnai Gordon, megjegyezve: a bürokrácia már fojtogatta a vállalkozásokat. Könnyebb telephely-engedélyhez jutni, avagy például "amnesztiát hirdettek" a korábban elkövetett munkaügyi szabálysértésekre, hogy ezek a cégek is pályázni tudjanak munkahelymegtartó támogatásokra. Bajnai Gordon hangsúlyozta: összesen 100 ezer munkahely megtartásához adtak támogatást az elmúlt egy évben, így maradhatott meg például Veszprém megyében is 3 600 dolgozó állása. Fejlesztési támogatást pedig az utóbbi három évben 366 Veszprém megyei vállalkozás nyert összesen 10 milliárd forintot.
