A mezőgazdaság, a szolgáltatószektor, de különösen a beruházások kellemetlen meglepetést okoztak a második negyedévben. A GDP az év egészét tekintve is 1,7 százalékkal bővülhet – a kormány a pótköltségvetést 2 százalékos növekedésre alapozta.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint hiába törekedtek „újraiparosításra” az Orbán-kormányok, valójában a magyar gazdaságot már az elmúlt években is a szolgáltató szektor húzta.
Három éve stagnál a magyar gazdaság, és két fő motorjának újraindítására aligha van lehetőség. A GKI viszont talált egy tényezőt, amiben még jelentős tartalékok vannak. Melegen ajánlják, hogy erre célozzon gazdaságpolitikájával a Magyar-kormány.
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint új korszakhatárhoz érkezett az európai gazdaság. A február végéig még viszonylag kedvezőnek tűnő kilátásokat néhány hét alatt írta felül a Közel-Keleten kirobbant konfliktus, amely újabb energiaválságot indított el Európában. A brüsszeli értékelés szerint a dráguló energia ismét felpörgeti az inflációt, visszafogja a beruházásokat és lassítja a növekedést az egész Európai Unióban. Ebben a kedvezőtlenebb környezetben próbál talpra állni a magyar gazdaság is, amely súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, amin azonban sokat javíthatnak az uniós források – ha elérhetővé válnak.
Búcsúzik a politikától Nagy Márton, a jegybank volt alelnöke, nemzetgazdasági miniszter, aki a lejtőn nyomta a gázt, mégse ért el gyorsulást. Miért volt ő a 2010 utáni időszak legnagyobb hatású és legvitatottabb megítélésű gazdaságpolitikusa?
Szoros együttműködésre lesz szükség Varga Mihály MNB-elnök és Magyar Péter hamarosan felálló új kormánya között, hogy elfogadott szintre vigyék le az inflációs célt. Az új kormánytól kiszámítható gazdaságpolitikát és a piactorzító intézkedések kivezetését várja a Raiffesen vezető elemzője, Török Zoltán, aki szerint le kell törni a brutális hiányt, ami nagy kihívás lesz a várható gyengécske növekedés mellett, és még ki tudja, hány csontváz van a leköszönő Orbán-kormány szekrényében.
Makrogazdasági és közfinanszírozási kihívások várnak az új magyar kormányra, miután lassú a gazdasági növekedés, magas a hiány, és egyre nő az államadósság, írta a hitelmninősítő, ami szerint idén 2 százalékos lehet a növekedés.
Az EU gazdasága 1,5 százalékkal bővült egy év alatt 2025 negyedik negyedévére – Magyarországé 0,5 százalékkal. Hiába mutogat a kormány a háborúra, a lengyel, cseh és a szlovák gazdaság is jobban teljesített.
Kevés az esélye annak, hogy a kormány magasabb GDP-vel zárja ezt a ciklust, mint ahonnan indult.
Vannak ennél fontosabb szempontok is.
Mind az Erste, mint az ING lefelé, 2 százalék alá módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát, különösen az utolsó negyedév vérszegény növekedése nyomán.
Gyökeres gazdaságpolitikai fordulat hiányában legfeljebb 2,5 százalék lehet a bővülés középtávon.
Egyszer majd valamikor eléri a minimálbér az ezer eurót. 2024 őszén a kormány 2028-ra ígérte, az egymillió forintos átlagkeresettel együtt.
Egy olyan év után, amikor az ígért repülőrajt kétszer is elmaradt, vajon mit jósol a nemzetgazdasági minisztérium a következő négy évre?
A gazdasági növekedés átmenetileg felgyorsulhat, akár 2 százalék fölött is lehet jövőre. Az inflációt 4 százalék körülire várják.
„Amikor a német gazdaság nulla százalékkal nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén nulla” – ezzel magyarázta Nagy Márton, hogy miért stagnál a magyar gazdaság. A miniszter jövőre látványos élénkülést vár, a friss adatokból azonban ez nem olvasható ki. Kérdés, hogyan látja péntek este megjelenő értékelésében a helyzetet a Fitch Ratings.
Pangó gazdasághoz képest magas ütemben, 7, illetve 11 százalékkal nőnek a minimális keresetek. A kormányzat örülhet, a bérkiáramlás pörgeti a fogyasztást, és még Magyarország régiós pozíciója is javul.
Beláthatatlanul messze van a költségvetésben újra és újra betervezett négy százalék körüli gazdasági növekedés – derül ki az Európai Bizottság friss prognózisából, amelyből kiolvasható, hogy 2020–2027 között a magyar gazdaság jócskán lemarad a regionális versenyben.
Hiába tudjuk, hova vezet a fogyasztás- és a valós szükségleteinket nézve irreális gazdasági növekedés, mégis erőltetjük. Immár arra készülhetünk, hogy túlfutunk a vágány végén, s a kérdés csak az, mennyire – véli Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója.
Az inflációs adatok kedvezően alakultak, az új irányadó kamat pedig már csak 4,25 százalék.
