Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az FMA el akarja érni, hogy csökkenjen – az euróövezetben kivételesen magasnak számító – osztrák devizahitelek aránya. Megtiltani nem tudja, az előírások szigorításával azonban minimálisra igyekszik csökkenteni ezt a hitelezési formát.
Az osztrák bankok mindegyikének stratégiát kell kidolgoznia és írásban beterjesztenie a felügyeleti szervhez arról, hogyan csökkenti hosszú távon a kihelyezett devizahitelek arányát.
Az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) kockázatosnak tartja a bankrendszerre nézve a kihelyezett devizahitelek magas összegét, ezt a kockázatot csökkenteni kell - mondta az FMA-val közös sajtótájékoztatón Andreas Ittner az ÖNB igazgatója. Mint rámutatott, az euróövezetben kihelyezett összes lakossági hitel 2,6 százaléka esik Ausztriára, ezen belül a devizahiteleknek aránytalanul nagy része, 42,7 százaléka. Hosszú távon az utóbbit is 2-3 százalékra kell csökkenteni – mondta.
Ausztriában az 1990-es évek végén vált népszerűvé a devizahitel. A lakossági hitelek mintegy 30 százaléka tartozik ebbe a csoportba, 80 százaléka lakáscélú. Döntő részük svájci frank, kisebb részük japán jen alapú. A hitelek állománya 2008 és 2010 között 39,1 milliárdról 36,6 milliárd euróra csökkent. Az ügyfelek száma Ittner szerint 280-300 ezerre, az átlagos hitelösszeg 120-130 ezer euróra tehető.
Az FMA már korábban is eltanácsolta a bankokat a devizahitelezéstől. 2008-ban, a Lehman Brotehrs bankház összeomlása után annak a véleményének adott hangot, hogy a lakossági devizahitelezést nem tartja jó válságkezelési módnak. Az azóta felvett hiteleknek már csak nyolc százaléka devizaalapú.
