Húsz év alatt Szlovákia déli régióiban csak két rövid elkerülő útszakasz épült. A Pozsony és Kassa közötti autópálya északi variánsának megvalósítását „főleg politikai okokból és kampánycélokból (a hű választók megjutalmazására és megtartására) még Vladimír Meciar harmadik kormánya (1994-98) pörgette fel” – írja az Új Szó.

A cikk szerint 1998 végén a Szlovákiát „a gazdasági csőd szélén átvevő” első Dzurinda-kabinet több, hitelből épülő autópálya-szakaszt örökölt és „kénytelen volt folytatni vagy legalább konzerválni az építkezések nagy részét a veszteségek minimalizálása érdekében”.

Az Új Szó úgy véli, hogy az idén nyáron esedékes szlovákiai parlamenti választások után megalakuló kormány is hasonló csapdahelyzetbe kerül, mivel a Robert Fico által vezetett kormány az északi variánst erőlteti, „ráadásul varázskalapjából még egy trükkös eszközt is előhúzott: a közszféra és a magánszektor együttműködésén alapuló PPP (Public Private Partnership) szerződéseket”.

A lap szerint a PPP-konstrukcióban megépülő utak után a kormány által az építőnek 30 éven át fizetendő rendelkezésre állási díj „olyan nagy tétel lesz, hogy felemészti az úthálózat építésére rendelkezésre álló teljes összeget vagy annak nagyobb részét.”

Amennyiben az ország déli részén kezdték volna el építeni a Pozsony-Kassa autópályát vagy gyorsforgalmi utat, akkor az már az északi variánsnál olcsóbban megépült volna, a lap szerint.

Kedvezőbbek a terepviszonyok, s emellett az európai uniós forrásokat is igénybe lehetett volna venni – írja a cikk szerzője, aki szerint „a korrupt politikai osztály alattomos számítása” révén a PPP-projekteken keresztül több pénzt juttathatnak „gazdasági holdudvaruknak, és rajtuk keresztül saját maguknak”, és ha az unió „csak részben is finanszírozna, jobban a körmükre nézne, nem lehetne megcsapolni a közpénzeket”.

A cikk harmadik oknak a szlovák politikusok magyarellenességével magyarázza, hogy a magyarok által részben lakott déli területek helyett az északi országrészben épül az autópálya.