Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Több száz vadon élő pávián garázdálkodik Dél-Afrika híres Constantia nevű borvidékén, ráadásul az ínyenc főemlősök éppen a legdrágább borokhoz szükséges legédesebb bogyókból csemegéznek a legszívesebben, komoly anyagi károkat okozva a termelőknek.
Hiába próbálkoznak elektromos kerítéssel, dudával, vagy riasztókkal a Fok-félsziget szívében elterülő Constantia borvidék La Terra de Luc nevű térségének gazdái, a környék páviánjai szinte mindenre képesek a lédús, napérlelte finomság megszerzéséért. „Ami a páviánokat illeti, egyszerűen nem tudnak ellenállni a keményítő és cukor kombinációjában gazdag szőlőfürtöknek” – mondta Justin O'Riain, a Fokvárosi Egyetem Páviánkutató Központjának munkatársa.
A termelők legnagyobb bánatára ráadásul az állatok éppen az édes pinot noir szőlőből lakmároznak a legszívesebben, amely jóval többet ér a piacon, mint az átlagos merlot vagy cabernet sauvignon. „Mindig a legszebb fürtöket választják ki és ami nem ízlik nekik, azt a földre dobják. Ha az eldobált szemeket megkóstoljuk, akkor kiderül, hogy savanyúak” – panaszolta a vidék egyik bortermelője.
A páviánok már korábban is okoztak problémát Dél-Afrika szőlőtermő vidékein, ám a helyi gazdák szerint az idei év az eddigi legrosszabb. Ennek oka, hogy a bozóttüzek és a hegyoldalakon terjeszkedő szőlőligetek miatt az állatok egyre jobban kiszorulnak korábbi táplálékszerző területeikről.
A januártól márciusig tartó szüreti időszakban általában 12 tonnányi szőlő gyűlik össze a Fokvárostól 80 kilométerre elterülő La Terra de Luc térségében, ám a páviánok miatt 500-600 kilogrammal kevesebb termést sikerül csak betakarítani. A kutatóközpont adatai szerint évente csak ezen a területen mintegy 34 800 dollár (9 millió forint) értékű szőlő semmisül meg.
A helyi termelők persze minden erejükkel harcolnak a páviánok ellen, amelyek olykor még be is csiccsentenek a napon erjedésnek indult szőlőszemektől, majd csendesen elszenderednek az árnyékban. A bortermelők egy része a vuvuzelas nevű dudával próbálja elijeszteni az állatokat, mások az elektromos kerítésben bíznak, ám a páviánok, vagy lyukat ásva, vagy a fák ágain ugrálva, vagy a kerítés gyenge pontjait felkutatva, de végül így is bejutnak a csemegéhez.
Egyesek a gumikígyókra esküsznek, vagy páviánfigyelő rendszert használnak és zajjal ijesztik el az állatokat. Megint mások a kerítésen kívülre is ültetnek néhány szőlőtőkét – amolyan áldozati ajándékként – és így próbálják visszatartani a betolakodókat. A kutatóközpontban jelenleg egy olyan nyakörv kifejlesztésén dolgoznak, amely a páviáncsapat egyik tagjára erősítve jelez, pontosabban szöveges üzenetet küld egy mobiltelefonra, ha az állat a szőlőligetek közelében kószál.
A szakemberek szerint azonban a probléma semmiképpen sem fog megszűnni addig, amíg a termelők tovább terjeszkednek a páviánok élőhelyéül szolgáló hegyek alacsonyabb lejtőin.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.