Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az idei költségvetés adókból, illetékekből, valamint az állami vagyon értékesítéséből származó bevételeinek teljesülését általában közepes, egyes esetekben azonban magas kockázatúnak ítéli meg − ez derül ki a számvevőszéknek az államháztartás vagyoni és pénzügyi helyzetéről kiadott jelentéséből.
A kiadásokat illetően azonban az ÁSZ úgy látja: bár itt is vannak kockázatot, fegyelmezett, szigorú gazdálkodással a törvényben maghatározott szint körül tarthatók. A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés szerint az áfa és a jövedéki adó bevétele a kormányzati prognózisnál összesen 48-67 milliárd forinttal lehet kevesebb, míg társasági adóból, hitelintézeti járadékból, evából, regisztrációs adóból a bevétel 63-81 milliárddal maradhat el a prognózistól.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések megvalósulása szintén magas kockázatú az ÁSZ szerint, a valószínűsíthető bevételkiesés legalább 20-25 milliárd forint, míg a vagyonadó részleges hatályon kívül helyezése további 49 milliárd forint bevételkiesést jelent.
Az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy a központi költségvetés prognosztizált pénzforgalmi szemléletű hiányának teljesülése még változatlan kiadási főösszeg mellett is kockázatos. Az ÁSZ célszerűnek tartaná, hogy a tartalékok (általános tartalék, céltartalék, stabilitási tartalék) előirányzott 188,9 milliárd forint összegéből a − 2010. március 5-i adatok szerint − még rendelkezésre álló, 143,8 milliárd forint az év hátralévő részében ne kerüljön felhasználásra, amely így a központi költségvetés várhatóan kieső bevételeinek "pótlására" szolgálhat. A fejezeti tartalékokat (13,5 milliárd forint) pedig a gazdasági folyamatok ismeretében használják fel.
Az ÁSZ bírálja, hogy bár az államháztartás egészéről kell a jelentést elkészíteni, ennek a követelménynek a rendelkezésre bocsátott anyagok nem tesznek eleget, mivel az önkormányzati alrendszer adatait nem tartalmazzák sem a vagyoni, sem a pénzügyi helyzetre vonatkozóan. A rendelkezésre bocsátott anyagokban szereplő, állami vagyonnal kapcsolatos kimutatásokban megjelenő adatok megbízhatósága sem biztosított a számvevők szerint, mivel az MNV Zrt. pénzügyi és vagyonnyilvántartása 2008-ban sem volt egységes, teljes körű és megbízható.
A 2010-es pénzpiaci folyamatok várakozásoknak megfelelő alakulása esetén, elkerülhető az 50 milliárd forint összegű kamatkockázati tartalék felhasználása, de itt is látnak kockázatokat a számvevők. Arra is figyelmeztetnek, hogy bár a PM a nemzetközi hitelcsomagból további lehívásokat nem tervez, azonban a pénzpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása esetén szükségessé válhat a hitelcsomag fel nem használt teljes összegének, vagy egy részének lehívása.
Az állami kezesség jellegéből adódóan az előirányzat és a prognózis nagyfokú bizonytalanságot hordoz. A prognosztizált összegtől 3-4 milliárd forinttal magasabb kifizetés valószínűsíthető.
Kritikával illeti az ÁSZ, hogy a helyi önkormányzati alrendszer eladósodásáról a PM jelentés nem tesz említést. Az 1 000 milliárd forint összegű adósságállomány, ezen belül a kötvénykibocsátással járó hosszú lejáratú kötelezettségek teljesítése az érintett önkormányzatoknál, különösen a megyeieknél (megfelelő saját forrás hiányában) a gazdálkodást − ebből következően a közfeladat-ellátást − a következő években ellehetetlenítheti.
Különösen a megyei önkormányzatoknál aligha lesz elkerülhető a kormányzati segítség. A kötvénykibocsátásból származó betétállomány felhasználása az államháztartási hiánycél teljesítését veszélyeztetheti az elkövetkező években. Veszélyforrást jelentenek az önkormányzati kezességvállalások, amelyeket indokolt lenne országosan és önkormányzat típusonként bemutatni − jegyzi meg a jelentés. Az önkormányzatok egészére nézve a PPP-konstrukcióban megvalósult önkormányzati beruházásokból fakadó kötelezettségek, következésképp azok kockázatai sem ismertek − hívja fel a figyelmet az ÁSZ.
A számvevők hiányolják a fejezetek későbbi éveket terhelő kötelezettségvállalásainak bemutatását is. A PM szempontrendszere ugyanis nem tartalmazta többek között a 2010-et követő évekre vonatkozó kötelezettségvállalások nagyságrendjét, a céltartalék terhére benyújtott többletigényeket, a követelések és kötelezettségek teljes körű bemutatását. Ráadásul az előző évhez hasonlóan, többszöri kérésük ellenére az idén sem álltak rendelkezésre a 2000-es sorszámú kormányhatározatok.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.