A testület előtt lévő másik javaslat az 50 bázispontos kamatcsökkentés volt − tette hozzá a jegybank elnöke. Az 5-10 éves magyar állampapírok hozama 70-100 bázisponttal, Magyarország nemfizetési kockázatát kifejező CDS (credit default swap) felára 50 bázisponttal csökkent az elmúlt hetekben, s hasonló folyamat figyelhető meg a devizakötvényeknél is, miközben a forint erősödött az euróval szemben − magyarázta a hétfői kamatcsökkentés indokait Simor András. Miközben a görög helyzet alapvetően nem változott, az elmúlt hetekben a közép-kelet-európai régió és Magyarország kockázati megítélése javult, ez tette lehetővé a kamatcsökkentést − jelentette ki  az MNB elnöke.

Simor András kifejtette, hogy a monetáris politika számára két kulcsterület van, amely meghatározza a döntéséket:  a reálgazdaság és az inflációs kilátások alakulása, illetve az ország kockázati megítélése. Amennyiben a kormányzati döntések hatnak az infláció alakulására, azaz olyan döntések születnek, amelyek például az inflációs cél közelében tartják a pénzromlás ütemét, illetve javítják az ország kockázati megítélését, akkor nő a monetáris politika mozgástere.

Kérdésre válaszolva leszögezte: a választások eddig sem befolyásolták a döntéseket, most sem fogják. Csak annyiban hatnak, amennyiben befolyásolják az infláció alakulását, illetve amennyiben hatnak Magyarország kockázati megítélésére. "A választások közvetlenül nem hatnak a döntésekre" − jelentette ki Simor András. "Az MNB nem nézi a tanácsadók politikai hitvallását, csak a szakmai hozzáértést, s ezért alkalmazta kommunikációs tanácsadóként Braun Róbertet, aki jó kommunikációs tanácsokat ad az MNB-nek" − közölte egy kérdésre válaszolva a jegybank elnöke.