Az idézett források 150 milliárd eurót említettek, és úgy vélekedtek, hogy a hiányzó 40 milliárd euróhoz Athén a nemzetközi tőkepiacon kíván hozzájutni. Amennyiben ez nem  sikerül, akkor az euróövezeti országoknak kell ismét "beugraniuk". Ugyancsak keddi hír az is, hogy a tervezett támogatás, illetve az abban való német közreműködés jelentős mértékben fékezi a Németországban tervezett adócsökkentéseket.
 
A pénzügyminiszter és a bankvezetők találkozóján az utóbbiak − Josef Ackermannal, a Deutsche Bank elnökével az élen − ígéretet tettek arra, hogy nem változtatnak a görög állammal szembeni hitel-, illetve kölcsönpolitikájukon. Ígéret hangzott elé arra vonatkozóan is, hogy hozzájárulnak a 22,4 milliárd euróra tervezett német állami szerepvállaláshoz.

A pénzügyminiszter úgy értékelte, hogy a megállapodásnak bizalomépítő jelentősége is van. Scha:uble szerint az a politika és a pénzügyi szektor együttes felelősségérzetét jelzi, illetve megerősíti. Erre utalt nyilatkozatában a Deutsche Bank vezetője is. Josef Ackermann − aki kezdettől fogva támogatta Görögország megsegítését –úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap közös támogatásának nincs alternatívája. A kialakult válság közös megoldását rendkívül fontosnak nevezte, és úgy értékelte, hogy az egyben jelzés is az euróövezet számára.

Ackermann kijelentette, hogy más országok bankjai is önkéntes alapon segíteni kívánnak Görögországnak. A legnagyobb német magánbank vezetője úgy vélekedett: mindez azt bizonyítja, hogy a bankvilág is a görög támogatási, illetve szanálási program mellett van.

A kormány és a bankok közötti megállapodás megfigyelők szerint jelentős mértékben megkönnyíti a görög támogatási csomag, illetve az ebben való, összesen 22,4 milliárd eurót kitevő német részvétel péntekre tervezett parlamenti jóváhagyását. Az ellenzéki pártok közül ugyanis a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek a támogatás előfeltételei között említették a magánbankok bevonását is. Ugyancsak hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a parlament elé terjesztendő törvénytervezett megfelelő mechanizmusokat irányozzon elő a Görögországgal kapcsolatban történtek jövőbeni elkerülésére. Megfigyelők szerint minden valószínűség szerint ezzel is foglalkozik majd Angela Merkel kancellár a görög válsággal kapcsolatos, szerdán a parlamentben elhangzó kormánynyilatkozatában.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, valamint Görögország között létrejött megállapodás alapján Athén három év alatt összesen 110 milliárd euró pénzügyi támogatáshoz juthat. A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót − kétoldalú alapon − az euróövezet más országai nyújtják, míg a Nemzetközi Valutaalap részesedése 30 milliárd eurót tesz ki.

A német szerepvállalás összesen 22,4 milliárd euró, azaz az euróövezeti államok által nyújtandó támogatás 28 százaléka, egyben legnagyobb hányada. Ebből Berlin még az idén 8,4 milliárdot folyósít Görögországnak. A közreműködés nem a költségvetésből történik, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt − az állam garanciavállalása mellett − zajlik majd.

Sajtóértesülések szerint a Görögországnak nyújtandó támogatás megkérdőjelezi, de legalábbis erősen késlelteti a konzervatív-liberális kormány által tervezett, de főként a liberálisok által szorgalmazott adócsökkentéseket. Konzervatív politikusok úgy foglaltak állást, hogy a görög válság fényében az államháztartás konszolidálásának az elkövetkező egy-két évre mindenképpen elsőbbséget kell élveznie. Erre utalt egy interjúban Wolfgang Schauble  pénzügyminiszter is, aki szintén a konszolidálásra helyezte a hangsúlyt, és kijelentette: a korlátozott pénzügyi eszközöket figyelembe kell venni az adócsökkentésekkel kapcsolatos tervek megvalósításában. A pénzügyminiszter szerint a jelenlegi helyzetben prioritásokat kell felállítani.