Kovács Árpád. Borús képet lát

hvg.hu

A szakember a Költségvetési kihívások Magyarországon címmel megtartott előadásában arról beszélt, hogy a 2010-es költségvetés csak látszólag van egyensúlyban, a "materializálható és a papíron való" egyensúly között óriási különbségek vannak. Kovács Árpád szerint az idei év nagy kérdése, hogy a korábbi években meggyengült közigazgatást milyen gyorsasággal tudja az új kormány újjáépíteni, hogyan alakítja át az egészségügyet, hogyan nyúl hozzá például a közlekedési tarifarendszerekhez.

Ez a finanszírozási blokk óriási gazdasági kockázatot jelent, hiszen ezekből a rendszerekből több száz milliárd forint hiányzik - vélte a közgazdasági társaság elnöke. A további lehetséges kockázatokról szólva elmondta: nyitott kérdés, hogy a reálgazdaság és az európai gazdaság hogyan indul el a válság után, tartható lesz-e a költségvetés egyensúlya, javulni fog-e az ország gazdasági teljesítménye.

Kockázati tényező továbbá a közszolgáltatás ügye, vagyis az, hogy a magyar állam mit tud magára vállalni, vagy elhagyhatóak számára ezek a szolgáltatások – tette hozzá.

Ezekre a kérdésekre a 2010-es költségvetés nem ad válaszokat - jelentette ki az ÁSZ korábbi vezetője. Utalt arra, hogy az elmúlt két év megszorító politikája jelentős torzulásokat és ellátórendszeri zavarokat okozott az állam életében, de "nem teremtett olyan helyzetet, amely fizetésképtelenséget idézett volna elő".

Kovács Árpád előadásában kiemelte: az ország adósságállománya 2000 és 2009 között a duplájára nőtt, 2006-ban pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelfelvétel nem oldja meg a pénzügyi gondokat. A konvergenciaprogramnak viszont "a reálgazdasági lába teljes egészében hiányzik" – fűzte hozzá.

"Magyarország soha nem fogja tudni a hitelfelvételeit visszafizetni" - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Hozzátette: a GDP növekedésével csökkenhet ennek nagysága, s az éves törlesztési kötelezettséget is tudja majd tartani az ország. Utóbbinak az államháztartás hiány szempontjából van jelentősége, de nézete szerint egyénként "teljesen mindegy", hogy ennek nagysága 3,8 vagy 6 százalék.

Előadásában Kovács Árpád lényegesnek nevezte, hogy a szabály alapú költségvetés szerint ne bomoljon meg az államháztartás egyensúlya. Egyben figyelmeztetett arra, hogy azzal nem lehet spórolni, hogy nincsenek kifizetve a kiadási oldal tételei. Rámutatott: ennek nagysága mára olyan méretűvé vált, hogy az adóhivatal kintlévőségei a 2 ezer milliárd forintot közelítik.

Ebből ugyan vannak befolyó összegek, de az államadósság kezelése szempontjából a folyó finanszírozáshoz, a cash-flow-hoz, mindig ki kell pótolni ezt a nagyságrendet – tette hozzá.