Mervyn King, a brit jegybank kormányzója. Túlszaladtak a célon

AP

A statisztikai hivatal keddi bejelentése szerint a fogyasztói árindex áprilisban 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a lakossági ingatlanszektor jelzálog- és egyéb költségeit is tartalmazó, szélesebb merítésű kiskereskedelmi árindex (RPI) pedig 5,3 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben; ez tizenkilenc éve a leggyorsabb ütem. Egy hónappal korábban 3,4, illetve 4,4 százalékos volt az éves áremelkedés e két mutató alapján számolva.

A brit kormány a Bank of Englandnek (BoE) – a brit jegybanknak – 2 százalékos éves inflációs cél követését írja elő. Ha az ütem ettől bármely irányban 1 százalékponttal vagy ennél nagyobb mértékben eltér egy adott hónapban, a bankkormányzó levélben köteles tájékoztatni a pénzügyminisztert az okokról.

Mervyn King, a BoE kormányzója a bank által kedden nyilvánosságra hozott levelében azt írta George Osborne pénzügyminiszternek, hogy az infláció gyors emelkedésének három fő oka van: az olajár, amely áprilisban csaknem 80 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisi szintnél, az áfakulcs januári visszaemelése 17,5 százalékra a recesszió idején alkalmazott 15 százalékról, valamint a font korábbi erős árfolyamveszteségei, amelyek továbbra is hatnak az inflációra.

A Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja – tavaly március óta mélységi rekordon, fél százalékon tartja irányadó kamatát. Az 1694-ben alapított jegybank alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá.

A brit gazdaság éppen most kezd kilábalni a rekordhosszúságú, hat negyedévig tartó recesszióból, ám a fellendülés változatlanul igen vérszegény. A statisztikai hivatal április végén közzétett első becslése szerint 0,2 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben a bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben; ez a tavalyi utolsó negyedben mért ütem fele. Elemzők valószínűsítik, hogy a részletesebb adatokra alapuló későbbi felülvizsgálatok során a most kimutatotthoz képest erősebbnek bizonyulhat a tényleges növekedés, de szakértői vélemények szerint jó eséllyel a módosított első negyedéves növekedési adat sem fogja meghaladni a fél százalékot. A rendkívül lanyha gazdasági aktivitáshoz járul az egyre gyorsuló infláció.

A Bank of England a tavaly tavasszal kezdett kvantitatív enyhítéssel – vagyis a gazdaságélénkítő célú likviditáspótlással – már felhagyott, miután 200 milliárd font (60 ezer milliárd forint) „új pénzt” injekciózott a gazdaságba állampapírok és cégkötvények felvásárlásával.

A kvantitatív enyhítés igen inflációveszélyes, viszont hatékony gazdaságösztönző pénzügypolitikai eszköz. A brit jegybank – elemzői vélemények szerint – megvárja a következő hónapok gazdasági teljesítményéről és inflációs pályájáról szóló további adatokat, mielőtt döntene a kvantitatív enyhítés esetleges folytatásáról.