Kiigazitások Vietnamban

Kényes helyzetbe került a hanoi kormány, miután Nguyen Dinh Cung, a Központi Gazdasági Intézet helyettes vezetője bejelentette, elemzéseik szerint az idén egyre több sztrájkra és tiltakozó akcióra kell számítani a nehezebb gazdasági helyzet miatt. Az állami hivatalnok felettesei azonmód cáfolták az állami irányítás alatt álló sajtóban igencsak szokatlan kijelentést. Pham Minh Huan munka- és szociális ügyi miniszterhelyettes még azt is hozzátette, hogy a vietnami gazdaság túljutott a világválság okozta nehézségeken, és szerinte az idén a tavalyi 216-nál jóval kevesebb bérkövetelő tüntetés lesz.

Az exportra és a külföldi befektetésekre épülő, az ázsiai térségben Kína után a leggyorsabban fejlődő Vietnamot is megviselte a válság, de viszonylag enyhén. A globális recesszió ellenére a gazdaság az utolsó negyedévben erőre kapott, és végül éves szinten 5,3 százalékkal nőtt. Ehhez különösen a kiskereskedelem és az építőipar járult hozzá, az előbbi 18,4, utóbbi 11,4 százalékkal növelte a teljesítményét. A nemzetközi összehasonlításban igen kedvező makrogazdasági mutató 1999 óta így is a legalacsonyabb, a 86 milliós délkelet-ázsiai ország gazdasága az utóbbi évtizedben ugyanis átlagosan 7,3 százalékkal bővült. A hanoi kormány továbbra is bizakodó, az idei cél 6,5 százalékos gyarapodás.

HVG

Az egypártrendszer fenntartása mellett piaci reformokat bevezető Vietnam állami forrásból finanszírozott gazdaságélénkítéssel próbálta kivédeni a kedvezőtlen nemzetközi hatásokat. Az export tavaly az év elején 14 százalékkal csökkent, a külföldi befektetések pedig 82 százalékkal estek vissza. A kormány egy évvel ezelőtt 8 milliárd dolláros – a GDP 8 százalékára rúgó – intézkedéscsomagot hagyott jóvá, amelynek legfőbb eleme a kereskedelmi bankoktól felvett vállalati hitelekre nyújtott 4 százalékos állami kamattámogatás volt. Szeptemberig közel 23 milliárd dollárnyi kedvezményes kölcsönt folyósítottak a vietnami pénzintézetek, ami szinte romba döntötte a költségvetést, a deficit finanszírozása pedig megcsapolta az ország valutatartalékait. A büdzsé hiánya hirtelen 9,7 százalékosra szökött fel, az előző évinek több mint a kétszeresére, miközben a tartalékok 6 milliárd dollárral, 17 milliárdra zsugorodtak. A romló államháztartás láttán Hanoi szeptemberben félmilliárd dolláros hitel felvételére kényszerült az Ázsiai Fejlesztési Banktól. A helyzetet nehezítette, hogy a kedvezményes hitelekkel forráshoz jutott vállalatok révén megugrott az import, miközben az export továbbra sem javult, így a júliusban még némi többletet mutató kereskedelmi mérleg az év végére hiányt jelzett.

A kettős deficit miatt szorongatott helyzetbe került kormány novemberben 5 százalékkal leértékelte a nemzeti valutát, a dongot. Egyúttal egy százalékponttal, 8 százalékra emelte az irányadó kamatot, és kilátásba helyezte, hogy véget vet a kedvezményes hitelakcióknak. Az intézkedések hírére szinte pánik lett úrrá a lakosságon. Aki csak tehette, dollárt vásárolt vagy aranyügyleteket kötött a tőzsdén, hogy kivédje a devalválás negatív hatásait. Ezek után betiltották a tőzsdei aranykereskedést, nemesfémet azóta kizárólag ékszerként és a kiskereskedelmi forgalomban lehet venni.

A költségvetést privatizációval igyekszik javítani a kormány, egy minapi bejelentés szerint az idén megkezdik a két legnagyobb állami vállalat, az olajipari Petrolimex és az acélipari Vietnam Steel eladását. A kiigazító intézkedések nélkül elemzők szerint könnyen kialakulhat a két évvel ezelőtti helyzet, amikor a 23 százalékos pénzromlás évtizedes csúcsot döntött, a lakosság a megtakarítások elértéktelenedésétől félve felvásárlásba kezdett, és amit csak lehetett, rizsbe és aranyba fektetett. A kormány az infláció fékezésére ezúttal jelezte, hogy esetleg visszaállítaná a hatósági árak rendszerét az alapvető élelmiszerekre és a benzinre.

Az esetleges lakossági elégedetlenségnek azzal is elejét akarják venni, hogy szorosabbra fogják a politikai gyeplőt. Nemrég több internetes oldal működését beszüntették, négy ismert demokrata aktivistát pedig szokatlanul súlyos börtönbüntetésre ítéltek. Az egypártrendszer megdöntésére tett kísérlet vádjával egy internetes céget működtető vállalkozó 16 évet, egy másik pedig három évet kapott. Egy, az USA-ban élő vietnami menekültekkel kapcsolatban álló, 26 éves fiatalembert hét évre ítéltek, egy bloggereket és ellenzékieket védő ügyvédre pedig öt év börtönt, plusz három év házi őrizetet szabtak ki. Mindannyian nyilvános vallomást tettek tévékamerák előtt arról, hogy rendszerellenes tevékenységet folytattak, és elismerték, ezzel megsértették az ország alkotmányát, végül bocsánatot kértek. Ketten közülük, akik a legkeményebb ítéletet kapták, időközben visszavonták a vallomásukat, és azt állították, kényszer alatt ismerték be, hogy a többpártrendszer hívei, és a betiltott Demokrata Párt tagjai. Az ítéletek hátterében nyugati kommentárok szerint a Kommunista Párton belül a Kína-barát és a Nyugat-párti szárny közti hatalmi harc érzékelhető. Mind a négy bebörtönzött aktivista ugyanis külföldi – amerikai, illetve francia – egyetemeken is tanult, és bírálta az utóbbi években Vietnamban egyre erőteljesebben terjeszkedő, a környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyó kínai befektetőket.

TÁLAS ANDREA