Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Erste Bank a rádiónak azt válaszolta, hogy 2009 eleje óta mindössze néhány tucatnyian voltak azok a svájci frank hitelesek, akik forint alapúra váltották banki tartozásukat. A K and H Banknál a forintra váltások száma elenyésző, és a CIB Bank informálta az InfoRádiót arról, hogy mintegy 10 ezer saját konstrukciójú hitelátütemezést végeztek eddig, ám ebből nem derült ki, hogy ebben van-e és milyen arányban devizáról forintra való átállás.
Szinte mindegyik pénzintézetnél hangsúlyozták: ha emelkedett is a devizahitel törlesztőrészlete, a forintra való váltással lényegében realizálná az ügyfél az árfolyamon elszenvedett veszteségét, és láthatóan eddig kevesen akadtak olyanok, akik hajlandóak voltak ezt megtenni. Elemzők szerint egyébként ez jó döntés volt, mivel még a mostani csúcsokat döntögető svájci frank árfolyam mellett is pozitívban vannak az ebben eladósodottak, ahhoz képest, ha ugyanazt a hitelösszeget, ugyanakkor forintban vették volna fel, bár ez a törlesztőrészletet már fizetni nem tudókat valószínűleg nem vigasztalja.
A bankoknál inkább az átütemezés másfajta módja dívik. Azt minden megkérdezett hangsúlyozta: konkrét adósvédelmi intézkedéseket hoztak, és ezzel az ügyfelek, ha szükséges, élnek is.
A svájci frank árfolyama emelkedik, kedden történelmi csúcsot döntött, és rövidtávon az elemzők nem várják gyengülését a forinttal szemben, ez azt jelenti, hogy tartósan magasabb törlesztőrészletre kell az adósoknak berendezkedni, ha ez nem megy, akkor a hitelező pénzintézet kell megkeresni.
