Az új gazdaságpolitika nem lehet restrikciós jellegű, mert a megszorítások soha nem vezettek hosszú távon sikerre – mondta tegnap Mellár Tamás, Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója. Fenntartható növekedési pályára kell ráállítani a magyar gazdaságot, amely az érzékelhető jólétnövekedést az egyensúly megbomlása nélkül tudja megteremteni, hiszen be kell tartani a 3,8 százalékos hiánycélt. Az új gazdaságpolitikának modernizációs jellegűnek is kell lennie, kezelve az elmaradottságunkból adódó problémákat, és strukturális változtatásokat kell végrehajtania a nagy elosztási rendszerek területén – hangsúlyozta Mellár Tamás.

A Századvég Gazdaságkutató szerint − a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtása esetén – viszonylag hamar visszanyerhető a magyar gazdaság lendülete. A következő időszakra évi 2 százalék körüli tőkebővüléssel számolnak, ami jelentős növekedés a korábbi időszak 1,4 százalékos dinamikájához képest. Mellár Tamás szerint a foglalkoztatás terén jelentős tartalékokkal rendelkezünk, amelyek mozgósítása érdemi növekedést generálhat: évi 1,5-2 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, ami évente 60-75 ezer új munkahelyet jelent. (Ez egy kicsit pesszimistább jóslat, mint a kormány által ígért évi százezer új munkahely.)

Így az idén egy százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, 2012-re 3, utána pedig akár 4 százalék körüli növekedési potenciált prognosztizál a Századvég Gazdaságkutató. A 2011-ben megélénkülő növekedés csak mérsékelten hat a fogyasztásra, így a bruttó hazai termék dinamikájától (3,3 százalék) elmarad a fogyasztás bővülése. Ezt követően 2012-től átlagosan 3,8 százalékos fogyasztásbővüléssel számolnak.

Az államadósság mára már elérte a GDP arányos 80 százalékos szintet, a kamatfizetési kötelezettség pedig a GDP 4-5 százalékára rúg. Az elkövetkező nyolc év egyik legfontosabb stratégiai feladata, hogy az államadósságot 60 százalék alá szorítsuk a GDP arányában. Reális célkitűzés a 2010-14-es időszakban évenként 2 százalékponttal csökkenteni az adósság/GDP hányadost – mondta Heim Péter, a Századvég gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke. A teljes külső adósság (NFA), amely tartalmazza az államon túl a magánszféra adósságát is, ma eléri a bruttó hazai termék 120 százalékát. Ezt 2018-ra 70 százalék körüli szintre kellene csökkenteni. Ha a folyó fizetési mérleghiánya nem lépi túl a GDP 3,5 százalékát, akkor a finanszírozási források elégségesek lesznek ahhoz, hogy az NFA éves átlagban 6 százalékponttal csökkenjen.

Az államháztartás szerkezeti átalakítása sem kerülhető meg, hiszen Magyarországon a költségvetési kiadások az indokolthoz, és a szolgáltatások színvonalához képest egyaránt magasak – hangsúlyozta Heim Péter. Az államháztartás kiadásainak GDP arányos értékét 2014-re 43,8, 2018-ra 40,8 százalékra kell csökkenteni. A magyar költségvetés sajátossága ezen kívül, hogy miközben az állam egyes funkciókra (például az általános közszolgáltatások, szociális háló) túl sokat, addig más funkciók esetében (például az egészségügy és gazdasági ügyek) relatíve kevesebbet költ.

A Századvég 2013-ig a visegrádi országok költségvetési szerkezetének átvételét javasolja, ami jelentős átcsoportosítást jelent a kiadási oldalon: az általános közszolgáltatásokra és a szociális biztonságra kevesebbet, egészségügyi és gazdasági ügyekre többet költünk majd. Az egészségügyre fordított magyar közkiadások például nemzetközi összehasonlításban alacsonyabbak (a régiós átlagnál például 1,5-2 százalékponttal), pedig a GDP arányában 6,2-6,5 százalékos összeg hatékony ráfordítása volna indokolt.

Az államháztartás bevételeinek csökkentése is szükséges, ahol egészségesebb szerkezetben, az élőmunkát kevésbé megterhelve, a gazdaság fehérítését szolgáló módon kell az adókat beszedni. A Századvég szerint az egykulcsos családi adózás bevezetéséhez 2-3 évnyi fokozatosságra lesz szükség, járulékcsökkentésre sincs mód 2013-2014 előtt.

„Mindenre nem lőhetünk: a gazdaságpolitikai fordulathoz egyértelműen lefektetett stratégiai célokat követő fejlesztéspolitikára van szükség” – hangsúlyozta Heim Péter. Prioritásként kell kezelni az infrastruktúrafejlesztéssel párhuzamosan új regionális központokat kell kialakítani, csökkentve a nagy regionális egyenlőtlenségeket. Földrajzi adottságainkból (például a kiváló földminőség) fakadóan elsősorban a mezőgazdaságba és hozzá kapcsolódó élelmiszeriparba, valamint a megújuló energiaiparba való célzott beruházásokat sürgetjük. A fejlesztések finanszírozási forrásául a szabályozások módosításával a magánnyugdíj-pénztárak tőkéje, valamint a pályáztatási rendszer hatékonyabbá tételén keresztül az uniós források szolgálhatnak.

A bankok mérlegeiből állami segítséggel ki kell emelni a kockázatos portfoliók egy részét – mondják a Századvég kutatói. E célból egyrészt létre kell hozni egy Nemzeti Eszközkezelő Ügynökséget (az ír NAMA mintájára), amely meg tudná vásárolni a bankrendszertől a késedelmes adósok hiteleit és azokat bérbe adná, egy viszonylag kedvezményes díj mellett. Heim Péter szerint mintegy 100 ezer bebukó lakossági devizahitel helyzetét kellene állami segítséggel rendezni, ami jelenlegi értékén 450-500 milliárd forintra rúg. Ám az államnak ennél jóval kevesebb tőkébe kerülne az ügylet – hangsúlyozta Heim. Minden azon múlik, hogy az állam hány százalékon vásárolja meg a kétes hiteleket, a NAMA például 47 százalékon. Magyar viszonylatban Heim Péter 50 és 80 százalék között bármilyen számot el tud képzelni. Csak az a kérdés, hogy a bankadó mellett mit bír el a bankszektor.