A kutatóintézet korábban a gazdaság idei stagnálását, jövőre azonban gyorsabb,  3,2 százalékos növekedést jelzett előre. Az Ecostat előrejelzésében az idén 1, jövőre 4,8 százalékos beruházás-növekedés szerepel. Az éves átlagos infláció az idén 4,8 százalék lehet, jövőre  3,1 százalékra lassulhat. A jegybanki alapkamat a mostani 5,25 százalékról az idén 5, majd jövőre 4,5 százalékra csökken.

Zádor Márta, az Ecostat megbízott főigazgatója elmondta, hogy a kivitel és a behozatal jelentősebben nő, mint ahogy egy negyedévvel korábban gondolták és az export-import olló zárul. A kivitel az idén 9,4 százalékkal, jövőre 7,4 százalékkal nőhet. A behozatal 2010-ben ugyancsak 9,4 százalékkal bővül, jövőre azonban a kivitelnél kissé gyorsabban, 7,6 százalékkal nő. Az olló záródását a belföldi kereslet  növekedése mellett az okozza, hogy az export elsősorban importigényes ágazatokban emelkedik.

Zádor Márta hangsúlyozta, hogy a vállalatok nem élték fel a készleteiket ezért tudtak "rákapcsolódni" a külgazdasági konjunktúrára és növelni exportjukat. Hasonlóan megfontoltan gazdálkodtak a munkaerővel is: az elbocsátások száma nagy volt, de  maradt tartalék, így egyelőre munkahelyteremtés nélkül is lehet a foglalkoztatottságot növelni. Az idén az Ecostat 11,2 százalékos, jövőre 10,8 százalékos munkanélküliségi rátára számít.

A kutatók modellezése szerint az egykulcsos, 16 százalékos szja az adójóváírás megszüntetésével egyértelműen a magasabb jöveleműeknek kedvez és mintegy 40 milliárdot hagy a lakosságnál. A gyermekek utáni kedvezmények bevezetésével pedig a szegényebb réteg járna jobban. Amennyiben a kettőt egyszerre vezeti be a kormány, az 120 milliárd forint többletjövedelmet jelenthet a háztartásoknak és a változásnak mindenki nyertese lehetne. Szükséges lenne azonban arról is gondoskodni, hogy az így a háztartásoknál, illetve a társasági adó csökkentésével a vállalkozásoknál keletkező többletjövedelmet a fehérgazdaságba terelje a kormány − vélik a kutatók.

Az Ecostat számítási szerint a társasági adó csökkentése az idén 70-90 milliárd forintos kiesést jelenthet a költségvetésben, a kisadók eltörlése további 7,5-10 milliárdot. Zádor Márta szerint a hiánycél teljesítése miatt elkerülhetetlen bankadóból, valamint a költségvetési intézmények szigorúbb gazdálkodásból mintegy 150 milliárd forint pluszbevétel várható, alig valamivel több, mint a tartalék csökkenése.

A tartalékok ilyen mértékű feltöltésére pedig a kockázatok miatt is szükség van. Az eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiánycél ugyan teljesíthető, de  külső konjunktúra lassulásával az adóbevételek jelentősebben elmaradhatnak a tervezettől. Kockázatot jelenthet az önkormányzatok esetleges költekezése a helyhatósági választások előtt, de gondot jelenthet az is, ha az év vége felé a költségvetési intézmények működéséhez kell plusz pénzt biztosítani.

Az ESA egyenleggel összefüggésben az Ecostat kutatói egy hétfői félreértésre is felhívták a figyelmet. Hangsúlyozták: nem lehet összehasonlítani a féléves, pénzforgalmi szemléletű hiányt a KSH által közölt negyedéves, eredményszemléletű hiánnyal. Az utóbbi a fontos, ez pedig javulást mutat.