A Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón a kormányfő jelezte, hogy a jövő évben már valamivel több lesz, 2012-ben pedig nagy lesz a mozgástér, hiszen akkor már ki akarják vezetni a bankadót.

A bankadó 2011-es szabályait a jövő évre vonatkozó költségvetési törvényben kell, valamikor november táján tisztázni a miniszterelnök szerint, újabb tárgyalások eredményeként. Hangsúlyozta: a bankadóra a magyar költségvetés és gazdaság "sanyarú helyzete" miatt van szükség, de bevezetése átmeneti, időben korlátozott intézkedés. A kivezetés módja, ütemezése tárgyalások kérdése lehet, erről 2011 őszén, a 2012-es költségvetés készítésének keretében fognak megállapodni.

A költségvetés idei hiányának alakulásával kapcsolatban a miniszterelnök jelezte, hogy a Költségvetési Tanácsnál pozitívabban látja a helyzetet a kormány, ugyanakkor két bizonytalansági tényezőt lát. Az egyik a átadás-átvétel végleges szaldója, amely várhatóan augusztusban derül ki, a másik pedig az árvíz, az újjáépítés, a károk mértéke, ami nagyon komoly tétel.

MTI

A második akciótervet szeptemberben már a végleges átadás-átvételi összegzés birtokában tárhatja elő. Az árvízi kiadásokról azt mondta: a vigasztalanul nehéz helyzetben lévő embereken segíteni kell, ami a költségvetés kiadási oldalán elkerülhetlenül megjelenik. A teher csökkentése érdekében tárgyal a kormány a biztosítókkal és az EU-val. Hozzátette: a második akcióterv bejelentése előtt már nagyságrendileg korrekt számokat lehet mondani.  Csányi Sándor kifejtette: nem örül ugyan a bankadónak, de az OTP   jövedelmezősége elbírja a különadót, és hitelezési aktivitását sem kell emiatt visszafognia a következő években. Leszögezte azt is: kizártnak tartja, hogy a jelenlegi helyzetben a bankok az ügyfelekre hárítsák a bankadó terheit.

Mivel nem tartózkodott Magyarországon a bankadó bejelentésekor, "kimaradt az első sokkból és az egyeztetési folyamatból, így nem volt részese egy sikertelen folyamatnak" - mondta az OTP elnök-vezérigazgatója. A 29 pontos akciótervben a bankvezér sok pozitív intézkedést lát, közöttük "elszomorítónak" csak a bankadót találta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy azok a bankok, amelyek a bankadó miatt tőkepótlásra szorulnak lehet, hogy más utat választanak és  a mérlegfőösszeg csökkentése mellett döntenek. Ez pedig a hitelezési aktivitás visszaesésével, a vállalkozások, a lakosság finanszírozásának visszaesésével, ezzel a GDP csökkenésével járhat. Remélte, hogy "ezt a hatásvizsgálatot elvégezte a kormány és  ennek alapján hozta meg a döntését".

MSZP: az ügyfelekkel fizettethetik ki a bankadót

Az MSZP azt kéri a kormánytól, nyújtson garanciát arra, hogy a pénzintézetek nem terhelik rá a fogyasztókra a bankadót, amit a Költségvetési Tanács a lakossági hitelfelvevőknél ötvenmilliárd forintra becsül. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: a benyújtott törvényjavaslatban nincsenek garanciák erre vonatkozóan a fogyasztók védelme érdekében, és arról sincsenek rendelkezések, hogyan akarják biztosítani a bankadó által a kis- és közepesvállalkozások forráshiányát, és milyen módon csökkentenék a devizahitelesek kockázatvállalását.

A szocialista politikus szerint az előterjesztés nem ad megnyugtató választ arra sem, hogy a kormány mire fordítaná a kétszázmilliárd forintos bevételt.     Tóbiás József hangsúlyozta: az MSZP csak akkor tudja támogatni a törvényjavaslatot, ha ezek a garanciális elemek bekerülnek az indítványba.     Felhívta a figyelmet arra, hogy a módosító javaslatok között szerepel, hogy a 2007. január 1. után alakult biztosítótársaságoknak nem kellene bankadót fizetni. Alkotmányossági aggályokat vet fel és morálisan vállalhatatlan, hogy Magyarországon a pénzintézeti szektorra kivetett adó alól lesznek kivételek - szögezte le.

A Költségvetési Tanács szerdán közzétett jelentése szerint a bankadóból a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre hárítanak át a bankok és takarékszövetkezetek. Azt is valószínűsítik, hogy a lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni.

A fideszes Rogán Antal az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványban azt kezdeményezte: a három éven belül alakult biztosítóknak ne kelljen különadót fizetniük, mert szerinte figyelembe kell venni, hogy az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az induló időszakukban, rendszerint 5-8 évig veszteségesek.