Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A lap szerint az ezredfordulót követően indult be Magyarországon a hitelből finanszírozott luxusfogyasztás, főleg az itt tevékenykedő osztrák bankok hangsúlyozták a kedvezményes devizahitel előnyeit. Hogy ezek a bankok hol szerezték be a svájci frankot, arról a lap szerint mindmáig hallgatnak. A gondok a svájci frank erősödésével keletkeztek: aki három-négy éve vett fel hitelt, annak a frank 150 forintjába került, ma viszont 215-220 forintot kell érte adnia.
Egy tanár vagy egy tisztviselő, akinek nettó 120 ezer forint a havi nettó keresete, 45 ezer forintnyi havi kamatot még ki tud fizetni, a jelenlegi 70 ezer forintos törlesztés azonban már az egzisztenciáját fenyegeti – írja a napilap. A Tages Anzeiger az MTI-t idézi: 600-700 ezer olyan adós van ma Magyarországon, aki legalább három hónapja nem tud törleszteni.
A lap beszámol a magyar kormány devizahiteleseket segítő tervezett intézkedéseiről, s mint írja, ezek finanszírozásához a Nemzetközi Valutalap által nyújtott segélycsomag utolsó 6 milliárd eurós hányadát akarja Budapest lehívni. Ez az a tétel a 20 milliárd eurós csomagból, amelynek kifizetéséről a Bajnai kormány lemondott, hogy erősítse ezzel a piacok bizalmát a forinttal szemben. Pénzügyi szakértők kockázatosnak tartják a tervezett manővert, emlékeztetve arra, hogy amikor pár hete néhány magyar politikus az ország fizetésképtelenségére célozgatott, a forinttal együtt az euró árfolyama is a mélybe zuhant.
