Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az ellenzéki politikus hozzátette, hogy már önmagában a gazdasági "salátatörvényt" is alkalmatlannak tartják arra, hogy annak segítségével megoldják a magyar gazdaság legfontosabb problémáit: a munkanélküliséget és a munkahelyteremtést.
Kijelentette, mind a gazdasági, mind pedig a közbeszerzési törvénycsomag arról szól, hogy a kormány le akarja rombolni az "átláthatóság bástyáit" és teret akar engedni a szavazókat az előző kabinetekből kiábrándító "korrupciós mutyinak". A gazdasági törvény kapcsán megemlítette, hogy az eddigi szabályozás szerint a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társaságok közfeladatot ellátó jogi személynek számítanak, ezért a velük kapcsolatos információkhoz való hozzáférés könnyített, most ezt a kormány megszüntetné.
Scheiring Gábor kitért arra a javaslatra is, hogy a kiemelt beruházások értékhatárát 90 millió forintra szállítanák le. Úgy fogalmazott, hogy ezzel "az átláthatatlanság homályába fog burkolózni a kormány, ami a korrupció melegágya".
A legaggályosabb módosító javaslatnak nevezte azt, amely szerint a 2007. június 1-je után bejegyzett biztosítótársaságok mentesülnének a bankadó alól. Scheiring Gábor azt mondta, hogy ezekben a társaságokban a Fidesz-kormányhoz közel álló személyek töltenek be vezető tisztségeket. Kijelentette, hogy a módosító javaslattal a korrupció a "kormány napi gyakorlatává válik".
Kitért a közbeszerzési törvénycsomagra is, ahol megemlítette saját, az illetékes bizottság által nem támogatott módosító javaslatait. Ezek egyike arra vonatkozik, hogy offshore cégek ne vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban. Emellett azt is szerették volna elérni − folytatta Scheiring Gábor −, hogy az építési beruházások során az értékhatárt ne emeljék fel 90 millió forintra, mert akkor közbeszerzési eljárás nélkül lehet indokolatlanul magas összegig elkölteni adófizetői pénzeket.
Megjegyezte, hogy ha elfogadják a kormány javaslatát, akkor a jövőben már nem lesz kötelező nyilvánosságra hozni a közbeszerzési eljárások során az ajánlattevő és a nyertes cég között később kötött szerződéseket.
Az Országgyűlés hétfőn szavaz az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslathoz, valamint a közbeszerzési törvénymódosításhoz benyújtott módosító indítványokról.
