Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A privatizációs terv 900 milliárd rubel (6 550 milliárd forint) bevétellel számol, amit az államháztartási hiány csökkentésére kíván fordítani a kormányzat, azzal a céllal, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt deficit 4 százalékra csökkenjen. Tavaly 5,9 százalék volt a hiány, az idei évre 5,4 százalékot vár a pénzügyminisztérium.
A tárca olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek 2011 és 2013 között évi 300 milliárd rubel bevételt eredményezhetnek. A privatizációs tervet egy Vlagyimir Putyin miniszterelnök vezette ülésen hagyták jóvá - jelentette a Reuters hírügynökség minisztériumi forrásokra hivatkozva. Putyin szóvivője kommentálta a jelentést. A Kreml állami nagyvállalatokat privatizálna, de a többségi tulajdonrészt megtartaná.
A kőolajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftből 27,1 százalékot értékesítenének, a kőolajtermelő Rosznyeftből pedig 24,16 százalékot.
Felkerült a listára a pénzügyi szektor két legnagyobb szereplője, a Szberbank, amelynek 9,3 százalékára, és a VTB, amelynek 24,5 százalékára keresnek majd befektetőt, és a piacra kerül az AIZhK ingatlanfinanszírozó és a Roszszelhozbank agrárbank 49 százaléka is.
A Kreml eladna az ország legnagyobb munkaadója, az állami vasúttársaság (RZhD) 25 százalékát, az elektromos hálózatot üzemeltető FSK 28,11 százalékát, a vízerőműveket üzemeltető RusHydro 9,38 százalékát és a Szovkomflot hajózási társaság 25 százalék mínusz 1 részvény nagyságú tulajdonrészét is.
A legutóbbi nagy privatizációs hullám Borisz Jelcin 1991-ben kezdődött elnökségének zűrzavaros első éveiben volt Oroszországban. Akkor mindenekelőtt a nyersanyagtermelő szektor nagy állami vállalatait adták el, igen olcsón, leleményes üzletembereknek, akik aztán oligarcha néven váltak ismertté. Putyin, aki 2000-től 2008-ig elnök volt, bírálta elődje privatizációs politikáját és több társaságot visszaállamosított.
