Az EKB pénteken kiadott véleményében emlékeztetett, hogy a magyar törvényhozásban azt megelőzően fogadták el az akcióterv alapján készült gazdasági és pénzügyi csomagot, hogy az EKB kifejthette volna véleményét a hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetről. Egyidejűleg rámutatott: "az EKB véleményének kézhezvételéig Magyarországnak fel kellett volna függesztenie a törvényjavaslat elfogadását."

Az EKB-hoz egyebek között a devizaalapú jelzálogkölcsönök korlátozására és a pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozó tervezeteket nyújtották be konzultációra.

A banki különadó az EKB szerint több szempontból is aggályos. "Először is, a bevételek általános költségvetési célú felhasználása nem kívánatos, mivel nem szolgálja a pénzügyi stabilitás fokozásának általános célkitűzését" - fogalmaz véleményében az EKB. Másodszor, az adó visszavetheti a banki hitelezést, és drágíthatja a háztartások és vállalkozások hitelfelvételét, ezáltal pedig késleltetheti a magyar gazdaság kibontakozását.

A különadó továbbá azt eredményezheti, hogy egyes bankok és más pénzügyi intézmények visszafoghatják magyarországi tevékenységüket, ami a finanszírozási lehetőségek romlásával járhat.

"Végezetül: valamely gazdasági ágazat ilyen, eseti jellegű megadóztatása bizonytalanságot kelthet az üzleti vállalkozásokban, így káros hatású a hosszú távú növekedésre" – írta az EKB. Mindennek alapján az euróövezet központi bankja átfogó hatásvizsgálat elvégzését javasolja a banki különadóval kapcsolatban.

A devizaalapú jelzáloghitelekre vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben az EKB "üdvözli a magyar hatóságok azon általános célkitűzését, hogy korlátozzák a további makro-pénzügyi egyensúlytalanságok felépülését, és tudomásul veszi a devizahitelezés magyarországi szabályozásának közelmúltbeli változásait."

Az uniós intézmény ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a magánszemélyeknek nyújtott devizaalapú hitelek ingatlanjelzáloggal való biztosításának a tiltása határon átnyúló hatással jár, így ütközhet az EU-ról szóló szerződés és az EU működéséről szóló szerződés egységes keretbe foglalt változatának 63. cikkével, amely úgy rendelkezik, hogy tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra és fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.

A Vélemény a pénzügyi egyensúlyhiány csökkentését célzó különböző törvénymódosításokról című dokumentumban az EKB kifejtette: az uniós szerződések alkalmazásának és betartásának biztosításával megbízott uniós intézmények hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a tiltás ütközik-e a tőke és fizetések szabad mozgásának elvével.