Kopits György, a tanács elnöke elmondta: a közép-kelet-európai régióban Magyarország államadósság-rátája kiugróan magas, ezért minél előbb csökkenteni kell annak szintjét, az hozzájárulna a magyar állampapírok kockázati felárának mérséklődéséhez.

Az elnök kiemelte, hogy Magyarország mind a mai napig a nagyon magas államadóssság-szint miatt az Európai Unió leginkáb sérülékeny tagállamai közé tartozik. Kitért arra, hogy az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (az úgynevezett CDS-ek) árazását tekintve a magyar CDS-felár jóval felette van a térség más államai CDS-árazásának, sőt, a görög CDS-árazást is meghaladja.

Kopits György kifejtette, hogy az idei évet tekintve szigorú költségvetési gazdálkodással megvalósítható a kitűzött hiánycél, de gyakorlatilag nem maradtak tartalékok a továbbra is meglévő kockázatokra. Minden bizonnyal teljesíteni kell a kitűzött 130 milliárd forintos központi megtakarítást és a bankadó ez évi, együttesen 200 milliárd forintos összegének be kell folynia a központi büdzsébe.

Kopits György elmondta: a költségvetési kockázatokat közül  ki kell emelni, hogy a költségvetési szervek 2009. évi maradványainak, valamint az önkormányzatok könnyen mozgósítható pénzeszközeinek magas állománya miatt az államháztartási hiány a költségvetési törvényben tervezett szint fölé emelkedhet. 
A tanács véleménye szerint hogy néhány többségi állami tulajdonú társaság a pénzügyi problémák miatt tőkepótlásra szorulhat, ami veszélyeztetheti az államháztartási törvény alapján a 2010. évi egyenleget.

A tanács tagjai egybehangzóan úgy vélik: a magánnyugdíjpénztáraknak történő költségvetési átutalások esetleges beszámítása az államháztartási hiány alakulásába nem más, mint kozmetikázás. Török Ádám, a tanács tagja szerint „i elhinnénk a jobb helyzetet, a piac nem”.