Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Legutóbb a cseh nemzeti bank monetáris tanácsának tagja vetette fel a témát. Eva Zamrazilova a Lidove Noviny című lapban kifejtette, hogy a kamatemelés kérdését minél előbb napirendre szeretné tűzni. Csehországban júliusban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 1,9 százalékkal haladták meg a tavaly júliusit. Júniusban 1,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció.
A cseh központi bank utoljára májusban csökkentette alapkamatát, akkor negyed százalékponttal 0,75 százalékos történelmi mélypontra engedte le a kéthetes refinanszírozási rátát. A monetáris tanács következő kamatdöntő ülése szeptember 23-án lesz.
A napokban a lengyel nemzeti bank elnöke is lehetségesnek tartotta, hogy az év második felében kamatemelést hajtsanak végre. Marek Belka véleményét alátámasztják az elemzői várakozások is, amelyek számítanak, hogy a bank 25 bázisponttal 3,75 százalékra emeli az irányadó kamatot október tájékán, hogy fékezze az inflációt, ami a várakozásokkal ellentétben 2,3 százalékra szökött fel júniusban az egy évvel korábbihoz képest az előző havi 2,2 százalékról és további gyorsulás várható a negyedik negyedévtől.
Lengyelországban legutóbb június végén ülésezett a monetáris tanács, és nem változtatott a kamaton. A bank utoljára tavaly júniusban módosított a kamaton, akkor negyed százalékpontos (25 bázispont) csökkentést hajtott végre, 3,50 százalékra. Az elemzők úgy látják, hogy Romániában is elkerülhetetlen az infláció felpörgése, elsősorban amiatt, hogy a román kormány az IMF nyomására az áfát 19 százalékról 24 százalékra emelte. Elemzők az év végére 7,8 százalékos inflációs rátával számolnak, ami jelentősen meghaladja a szakemberek korábbi, 4,1 százalékos becslését.
Ez azt jelenti, hogy az inflációs várakozások további emelkedése, vagy a lej gyengülése rákényszerítheti a központi bankot a szigorításra, holott az idén alapesetben az elemzők kamattartást várnak. A román nemzeti bank monetáris tanácsa utoljára augusztus elején ülésezett, akkor nem változtatott a 6,25 százalékos alapkamaton. 2009 elején még 10,25 százalék volt az irányadó ráta.
Bulgáriában egyelőre még tart a kamatcsökkentési periódus: minden eddiginél alacsonyabb szinten határozta meg a bolgár nemzeti bank az augusztus 1-jétől érvényes irányadó kamatot, 0,17 százalékon, ami 0,01 százalékponttal kisebb, mint az előző hónapban és a legalacsonyabb az adatrögzítés kezdete, 1991 óta. A központi bank a tavalyi év elején kezdte meg a csökkentést, akkor 5,17 százalék volt a kamat. Ennek ellenére az infláció alakulása itt is közbeszólhat: a kormány azzal számol, hogy az idei év végén 2,2 százalékos lesz az éves infláció, mivel a várt gazdasági növekedés hatására felgyorsul a pénzromlás.
