Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Magyarország számára a következő hónapok legmeghatározóbb eseménye a kormányzati gazdaságpolitika egyértelmű irányvonalainak meghatározása, és az ezt megvalósító intézkedések bejelentése, valamint a jövő évi költségvetés sarokszámainak lerakása lesz” – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az elmúlt negyedévben a gazdasági mutatók alapján a világgazdaság egyre kisebb mértékű növekedést mutatott. Az amerikai gazdaság a korábbi 5 százalékos, illetve 3,7 százalékos GDP növekedés után 2010. második negyedévében 1,7 százalékos növekedést produkált, ami egyértelműen komoly lassulást jelent. Az USA és általában a fejlett országok munkaerőpiacának gyengélkedése továbbra is késlelteti a lakossági fogyasztás fellendülését, így egyelőre a továbbiakban sem számíthatunk a jelenleginél nagyobb mértékű gazdasági növekedésre.
Európában a következő hónapokban újra a költségvetési szigorítások kerülnek napirendre, hiszen a lenyugodni látszó befektetői aggodalmakat most az ír bankválság és a portugál kötvénykibocsátási nehézségek újra felerősítették. „Középtávon az látjuk, hogy a szükséges költségvetési szigorítások miatt a periférián lévő országok lemaradhatnak, míg elsősorban Németország az erőteljes exporttal gyorsabb növekedési pályára állhat. Ez pedig azt jelentheti, hogy a politikai és gazdaságpolitikai téren egyre egységesebb unióban újra felerősödhetnek a szétesésre vonatkozó pesszimista jóslatok” – mondta el a szakember.
„A hazai gazdaság sorsát a következő hetekben döntően az fogja meghatározni, hogy a várakozásoknak megfelelően sor kerül-e a kormányzati gazdaságpolitika irányvonalának, és az ennek megvalósításához szükséges intézkedések meghatározására” – véli Horváth István. Még a hónapban, a jövő évi költségvetés sarokszámainak meghatározásakor látható lesz az is, milyen intézkedésekkel kívánja a kormány elérni a jövő évre vállalt költségvetési hiánycélt. Az intézkedések megismeréséig a hitelminősítők által bizonytalannak ítélt kilátások miatt félő, hogy ismét romlik hazánk nemzetközi megítélése, és előtérbe kerül Magyarország kockázati besorolásának rontása.
A hazai GDP növekedésben továbbra is a német gazdasági növekedés által hajtott hazai exportpiac bővülése fog dominálni, így a legnagyobb szerepe annak lesz, Németország továbbra is tartani tudja-e az uniós átlagnál magasabb gazdasági növekedést.
