A lakosság pénzügyi kultúrája befolyásolja a piaci versenyt, az erőforrások hatékony elosztását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést – magyarázta az MNB elnöke. Simor András hangsúlyozta: a pénzügyi kultúra fejlődése csökkenti a társadalmi költségeket és növeli a társadalmi jólétet.

A pénzügyi tudatosság, a pénzügyi kultúra fejlesztése azért fontos az üzleti szféra számára, mert a pénzügyi válság általános bizalmatlanságot szült a pénzügyi szolgáltatókkal szemben és a lakosság tartózkodását váltotta ki a pénzügyi szolgáltatások iránt, ami a piaci kereslet jelentős csökkenését hozta magával – jelezte a jegybank elnöke. Arról nem is szólva – tette hozzá –, hogy az általános ismerethiány normális körülmények között is akadályozza a bonyolultabb pénzügyi termékek értékesítését.

A pénzügyi kultúra fejlesztése közös érdeke az állami és az üzleti szférának, amihez szemléletváltoztatásra és átgondolt összefogásra van szükség, kampányjellegű kezdeményezések inkább rontanak, mint javítanak a helyzeten – közölte az MNB elnöke.

Simor András felhívta a figyelmet az MNB által létrehozott együttműködési platformra, a Pénziránytű Alapítványra, amely a pénzügyi kultúra fejlesztését tűzte ki célul.