A kormány 3,5 százalékos inflációs prognózisa általában megegyezik az elemzői várakozásokkal, itt csak kisebb kockázatot lát az elemző, a 3 százalékra prognosztizált gazdasági növekedéssel kapcsolatban viszont véleménye szerint már több a kérdőjel, ezért legfeljebb 2-2,5 százalékos növekedést tart reálisnak.

Gerőcs Tamás ezt azzal indokolta, hogy külső és belső bizonytalansági faktorok is övezik a magyar gazdaság teljesítőképességét. Ide sorolta, hogy jövőre már éreztetni fogja hatását az eurózónában a radikális államháztartási konszolidációs programok beindulása, ennek keresletszűkítő hatása pedig várhatóan begyűrűzik a térségbe exportáló gazdaságokba is. A belső kereslet növekedését pedig minden bizonnyal a folytatódó kiigazítás fogja fékezni. Az energia- és telekomcégekre kivetett különadónak biztosan beruházás fékező hatása lesz, és kérdéses, hogy a társasági adócsökkentés mikortól tudja ezt érdemben ellensúlyozni - hívta fel a figyelmet.

Az elemző szerint erősen kétséges, hogy a 3 millió magánnyugdíj-pénztári tag 90 százaléka át fog lépni az állami rendszerbe, főleg amiatt, mert az átlépőknek megígért kompenzációs mechanizmusról még keveset tudni.

Ráadásul a kormány az adósságfinanszírozásba is bevonna egy jelentősebb tételt a magánnyugdíjpénztárak vagyonából, de nem világos, hogy ennek milyen valós hatása lesz az adósságfinanszírozás költségére, vagyis kétséges az a feltételezés, hogy jövőre számottevően csökkeni fog az államadósság. Egyelőre reálisabb azt feltételezni, hogy nem nő tovább - jelentette ki az Equilor elemzője. Megjegyezte: a magánnyugdíj-pénztári befizetések átcsatornázásának még az alkotmányossági próbát is ki kell állnia, ezért "veszélyesnek" nevezte, hogy ilyen nagy mértékben függ a jövő évi államháztartás bevételi oldala ettől a nem csekély tételtől.

A bizonytalansági tényezők közé sorolta a Nemzeti Eszközalap Kezelő felállítását is, amely bizonyos indokolt esetben állami garanciavállalást léptet életbe a fizetni nem tudó adós adósságára. Nem tudni, hogy ez hány embert, és a garanciavállalás mekkora vagyontömeget érintene - mutatott rá.

Az elemző szerint a növekedési célt veszélyezteti, hogy érezhető leépítést hajt végre a kormány a közszférában, ami a tervek szerint 25-30 ezer embert érint. Ráadásul az állami szférában a bérkiáramlás nominálisan nem emelkedik majd jövőre, így az szja-csökkentés dacára nem várható, hogy a háztartások vásárlóereje jelentősen erősödjön.