Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az eddig bejelentett intézkedések eredményeként, ha az alapul vett feltételek teljesülnek, a 2011-es költségvetés egyensúlya biztosítva van. A hiány az uniós elvárásoknak megfelelően 3 százalék alatt marad, sőt, a GKI előrejelzése szerint a GDP-arányos deficit a kormány által jelzett 2,94 százalékos szintnél is alacsonyabb, 2,7 százalék lehet – mondta el az Ecoline-nak Akar László. Az egyszeri tételektől, a konjunktúra hullámzásától megtisztított adatok, a nemzetközi értékelésben kulcsszerepet játszó, úgynevezett strukturális egyenleg alapján azonban világosan látszik az is, hogy komoly egyensúlyi problémák vannak; a gazdaságkutató számításai alapján 2011-ben az így mért hiány 5-5,5 százalék lenne.
Gazdaságpolitikai dilemmák |
Ez – alapvető gazdaságszerkezeti változások nélkül – legkésőbb 2013-tól a költségvetési adatokban is megmutatkozna, ahogy arra több szervezet, köztük a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet, de már 2011 tavaszán is problémákat okozhat. Ennek oka Akar László szerint az, hogy nincsenek egészen bizonyos szabályok arra, miként kell elszámolni és a túlzott deficiteljárás szempontjából értékelni a magánnyugdíjpénztáraktól az államháztartásba visszaáramló ilyen tömegű vagyont.
A jelenlegi uniós előírások szerint a pénztári vagyon átadása tőkebevételnek minősül, és abban az évben kell elszámolni, amikor a nyugdíjpénztári tag átlépése megtörtént. Arra, hogy ezt az összeget több év alatt használják fel, az EU jelenlegi metodológiája alapján nincs mód – magyarázta a vezérigazgató. Tény ugyanakkor, hogy a jelenleg élő szabályokat nem ilyen mértékű változásokra hozták létre, hanem olyan helyzetekre, amikor egy vállalati pénztár megszűnése miatt az állam a meglévő vagyont átveszi és ennek fejében vállalja a majdani nyugdíjszolgáltatást.
Ha a jelenlegi metodológia alapján történik az elszámolás 2011-ben – a vagyon felének átkerülését feltételezve –, akár nullszaldós lehet a magyar költségvetés. Viszont strukturális reformok nélkül a 2012-es deficit már ismét jóval 3 százalék fölé kerülne. Ez pedig arra késztetheti a hitelminősítőket, hogy átértékeljék a magyar eszközök megítélését.
További részletek az Ecoline oldalán.
