Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a Matolcsy György által bejelentett intézkedésekre senki nem számított. Úgy vélte, az, hogy a magánpillérben maradók és az államiba átlépők között a törvény különbséget tenne a nyugdíjjogosultság szempontjából, alkotmányba ütközhet.

Az elemző elképzelhetőnek nevezte, hogy a drasztikus lépéssel a kormány időt akar nyerni, kisebb teret szán a reformokra, noha a tervezett lépések strukturális átalakítások nélkül súlyos fenntarthatósági kockázattal járnak.

Árokszállási Zoltán túlzottan optimistának nevezte a nemzetgazdasági miniszter számításait, miszerint a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének felhasználása az államadósság csökkentésére középtávon évi 300-400 milliárd forinttal mérsékelheti a költségvetés kamatterheit. Ezzel szemben úgy vélte: ha a 21 ezer milliárd forintos államadósságból 1500-2000 milliárdot, az államadósság egytizedét konszolidálják, az nem csökkenti az évi 1000-1500 milliárd forint kamatkiadást a miniszter által említett mértékben. Ehhez arra is szükség lenne, hogy a hozamok csökkenjenek. Most azonban éppen ellenkező a helyzet - tette hozzá.

Kétségtelennek nevezte, hogy a költségvetést a következő egy-két évre az intézkedés rendezi. Ezzel együtt hosszú távon sérül a fenntarthatóság, a magánpénztáraktól átvett eszközök egy részének pénzzé konvertálása eladói nyomást okozhat, csökkenhetnek a részvényárfolyamok, gyengülhet a forint, emelkedhetnek a hozamok.

Nagyon veszélyesnek nevezte az elemző azt is, hogy a kormány folyó kiadásokra fordítja a felhalmozott megtakarítás egy részét. Úgy vélte, a bejelentett intézkedések olyan kockázatokkal járnak, amelyek szükségessé teszik a nyugdíjrendszer reformját. Jövőre egyértelműen egyensúlyba kerülhet a nyugdíjkassza az 530 milliárd forintos vagyonátcsoportosításból, 2012-re azonban a kormány már csak 250 milliárd forintra számít a magánpénztárakból és nem lehet látni, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyához még szükséges 280 milliárd honnan érkezne - figyelmeztetett.

Matolcsy György ugyan azzal számol, hogy a nyugdíjalap "lyukait" a GDP növekedése is szűkíti, ám a kormány az adócsökkentésekkel akkora "lyukat" ütött a büdzsén, aminek befedésére a gazdasági növekedés nem elég - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is: az egyedi számlákra kerülő megtakarítás csak virtuális vagyont jelent, hiszen azt a kormány másra fordítja, így az egyéni számla tulajdonképpen egy nyugdíjígérvény. "Nehéz azt garantálni, hogy ez az ígérvény 30 év múlva is beváltható lesz, nem dönt-e máshogy az addigi kormányok egyike" - fűzte hozzá.

Barta György, a CIB Bank elemzője elmondta: a jövő évi plusz bevétel miatti aggodalmak ugyan azonnal elszálltak a Matolcsy György által bejelentett "ösztönzők" megismerésével, a távolabbi jövő azonban egyre bizonytalanabb. Előbb-utóbb szüksége lesz a nyugdíjrendszernek egy "plusz lábra", mert a felosztó-kirovó rendszer hosszú távon nem fenntartható - hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy ennek bejelentésére akár februárban is sor kerülhet, legalábbis ekkorra ígérte a nemzetgazdasági miniszter a reformok ismertetését, közöttük a nyugdíjét is.

A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyont a kormány csak óvatosan "engedheti" a piacra, de mindenképpen eladói nyomást jelenthet - jegyezte meg.

Az államháztartási hiánycél jövő évi teljesítése az elemző szerint nem kérdéses, sőt, ha az EU úgy dönt, hogy egyszerre kell a bevételeket elszámolni még többlet is lehet. 2013-tól azonban jelentősen nő a bizonytalanság - tette hozzá.