"Ez egy szomorú nap" - kommentálta az irányadó ráta 25 bázispontos emelésről szóló döntést Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A piaci várakozásokkal ellentétben az MNB monetáris tanácsa (MT) decemberig sem várt az irányadó ráta emelésével, az MT hétfői kamatmeghatározó ülésén az április óta érvényben lévő 5,25 százalékról november 30-iki határidővel 5,50 százalékra növelte az alapkamat mértékét, szinte egyhangú döntéssel - közölte jegybankelnök. Két javaslatot vitatott meg a tanács: kamattartásra, illetve 25 bázispontos emelésre érkezett javaslat az MT-be.

Simor András az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az inflációs kockázatok érdemi emelkedése és Magyarország nemzetközi kockázati megítélésének nagyarányú romlása sarkallta az MT-t kamatemelésre. 2010-re az MNB legújabb makrogazdasági előrejelzésében immár 4,9 százalékos inflációt vár. 2011-re 4 százalékos, 2012-ben 3,3 százalékos fogyasztói pénzromlást prognosztizál a testület - rendre nagyobbat, mint legutóbbi, augusztusi felmérésekor várt.

Az új prognózis a gazdaságban is a korábbinál nagyobb dinamikát vél felfedezni: 2010-re 1,1 százalékos GDP-növekedésre, 2011-es a magyar gazdaság 3,1 százalékos, 2012-ben pedig 4 százalékos bővülésére számít a jegybank. A következő két évre vonatkozó friss GDP-előrejelzés 30 bázisponttal magasabb az augusztusinál. Az MNB elnöke szerint a dinamikusabb növekedés hátterében a vártnál erősebb külföldi konjunktúra, illetve a belső fogyasztás - főként az szja-csökkentéséből fakadó - növekedése áll. A GDP-gyorsulásának irányába hathatnak a nemrég bejelentett autóipari fejlesztések is, ám ezzel épp ellentétes hatást érhetnek el a kormány által nemrég bevezetett ágazati különadók - figyelmeztetett az MNB elnöke. Az válságadóterhek bevezetését Simor a magyar gazdaságot ért költségsokként értelmezte, amely várhatóan 0,3 százalékponttal emeli az inflációt 2011-ben és 2012-ben.

Legújabb inflációs jelentésében olcsóbb olajjal és erősebb forinttal számol a jegybank, amely novemberi makrobecslésében 270,5 forintos euró-jegyzéssel kalkulált, ráadásul a gyengülő dollár miatt forintban számolva alacsonyabb energia-költségekre számított. A forint euróval szemben elmúlt napokban tapasztalt nagyarányú gyengülését a jegybanki jelentés már nem tudta figyelembe venni - kommentálta a devizapiacon a múlt hét végén tapasztaltakat az MNB elnöke.

A kockázatokról szólva Simor András kiemelte a jelenlegi helyzet rendkívüli bizonytalanságát. A monetáris politikus szerint ehhez hozzájárulnak a kormány elmúlt időszakban közölt bejelentései, hiszen a legújabb kormányzati intézkedések hatásait lehetetlen pontosan meghatározni. Magyarország kockázati megítélése azonban nemcsak belpolitikai okok miatt romlott. Az eurózóna peremországaiban november második felében kiújult szuverén adósságválság negatív hatásai alól hazánk sem tudta kivonni magát - figyelmeztetett az MNB elnöke.

Az országkockázatokat csökkentette, hogy a kormány minden áron ragaszkodik a nemzetközileg is elvárt államháztatási hiánycélokhoz, de az újabb kormányzati akcióterv - többek között a magánnyugdíjpénztárak megszűntetése, illetve a jegybanktörvény módosítása - csak rontotta a mérleget, s növelte a vélt illetve valós kockázatokat.

Régiós összehasonlításban minden eddiginél magasabb kockázatot látnak a magyar piacon a külföldi befektetők - a magyar állampapírok kockázati felára soha korábban nem volt ennyivel a régiós CDS-felárak felett, mint most - figyelmeztetett Simor.