Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Októberben folytatódtak az elmúlt hónapokra jellemző tendenciák a lakossági hitelállomány alakulásában. A Magyar Nemzeti Bank kedden közzétett jelentése szerint háztartások októberben az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, azaz nettó törlesztők voltak. Ezek eredőjeként a háztartások hitelállománya összességében – az átértékelődés és egyéb változások hatásának figyelembe vétele nélkül – csökkent.
Két hónap, 600 milliárd forint
Az állomány alakulásában azonban ezúttal sem a tranzakciók voltak a meghatározóak, hanem – a devizahitelek magas aránya miatt – sokkal inkább a forint árfolyamának változása. Miután a magyar fizetőeszköz a kedvező nemzetközi hangulatnak köszönhetően októberben tovább erősödött, így összességében jelentősen csökkent az az összeg, amivel a háztartások a bankoknak tartoztak.
Az MNB kimutatása szerint a tízedik hónap utolsó napján a lakossági hitelállomány 8130 milliárd forint volt, ami bő 220 milliárddal marad el a szeptember végi értéktől. A tranzakciók eredőjeként a devizahitel-állomány 45 milliárddal csökkent, a forinthitelállomány azonban 17 milliárddal nőtt. A külföldi fizetőeszközben nominált kölcsönök összege az átértékelések (a forint erősödése) miatt ezúttal 195 milliárd forinttal apadt. Ennél alacsonyabb utoljára egyébként májusban volt a lakosság hitelállománya, s október végén az augusztusi történelmi csúcspontnál 600 milliárddal kevesebbel tartoztak a háztartások.
Növekvő betétállomány
Október folyamán a háztartások betétállománya a tranzakciók eredőjeként mind forintban, mind devizában növekedett: a forintbetétek esetében 30, míg a devizabetéteknél 35 milliárdos növekedést regisztráltak a hitelintézetek. Ennek eredményeként a teljes betétállomány az előző hónaphoz képest növekedett, s ezen még a forint erősödése miatti 18,3 milliárd forintos árfolyamveszteség sem változtatott.
A lakosságihoz igen hasonló folyamatok zajlottak le a vállalati szférában is. A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak, összességében pedig kevesebb hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Emellett forintban és devizában egyaránt több betétet helyeztek el, így összességében a betétállományuk az előző hónaphoz képest növekedett.
