A társaság a közlemény szerint az idén már harmadszor vizsgálta a magyarországi kis- és középvállalkozásokba érkezett tőkebefektetéseket. A felmérés szerint 2009-ben 360 társaságban közel 22 milliárd forint összegben valósult meg tőkeemelés, a forrás az esetek túlnyomó részében a meglévő tulajdonosi körből érkezett.

„A külső befektetőktől érkező tőkebevonás összértéke és száma is csökkent a korábbi évhez viszonyítva, s a befektetések átlagos értéke is közel felére, 37 millió forintra csökkent 2009-ben, mivel kevés volt a 100 millió forint feletti befektetés” – emelte ki a közleményben Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.

A befektetések 90 százaléka 2009-ben 100 millió forint alatti volt. A legtöbb tőkeemelés mikrovállalkozásokban valósult meg, míg a középvállalkozások közül kevesen vontak be tőkét. Az elmúlt évben szinte minden jelentős ágazatban volt tőkeemelés. A kereskedelmi vállalkozásokba irányuló befektetések jelentősen csökkentek, miközben a mezőgazdasági szektor népszerűsége növekedett, a feldolgozóipari befektetések aránya pedig változatlan maradt. A k+f területre, az innovatív vállalkozásokba kevés befektetés érkezik.

A kkv-k beruházásai 2007-ben 1 836 milliárd forintra, a szektor banki hitelállománya 2009-ban 3.753 milliárd forintra rúgott. „A kkv szektor beruházásaihoz, illetve hitelállományához képest nagyon alacsony a bevont tőke nagysága, azonban ne felejtsük el, hogy válságévről beszélünk, bizonytalanabb piaci környezetben születtek e döntések” – mutatott rá Zoltán Csaba.

A magyarországi régiókon belül Közép-Magyarország mind értékben (27 százalék), mind darabszámban (37 százalék) a legjelentősebb arányú, a dunántúli és az alföldi régiók jól szerepeltek, Észak-Magyarországon viszont nem volt ebben az évben befektetés. A legnagyobb befektetések értékében volt leginkább tetten érhető a visszaesés, míg az első tíz befektetés összértéke idén 750 millió forint volt, egy évvel korábban meghaladta a 2 milliárd forintot.

„A hazai kkv-k vállalkozói kedve ugyan meghaladja a környező piacok szintjét, de kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, mint a fejlett piacokon. Hasonló problémát jelent a vállalkozásfejlesztési tapasztalatok hiánya, beleértve az üzleti ismereteket is, illetve az EU szabályozáshoz való illeszkedés ismeretei sem állnak rendelkezésre - mutatott rá Baranyai Gábor, a QualyPlan ügyvezetője. - Pedig jó projektre lehet finanszírozást találni, amennyiben ehhez közös kockázatvállalási hajlandóság is társul’.

Az idén új elemmel bővült a finanszírozási paletta, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogrammal, mely az öt évnél fiatalabb vállalkozások számára biztosít 45 milliárd forintos forrást, nyolc kockázati tőkealapon keresztül, tőkebefektetés formájában.
„Az innovatív vállalkozások esetében kritikusan alacsony a külső forrásból bevont tőke nagysága, e tekintetben a program mindenképpen pozitív irányú elmozdulást hozhat” – emelte ki Zoltán Csaba. A vezérigazgató szerint 2011-ben a Jeremie alapok létrejöttével várhatóan többszörösére növekedhet a kkv-kba irányuló tőkebefektetés, s az alapok befektetési politikája miatt nőni fog a közép-magyarországi régión kívüli befektetések tőkefinanszírozása.