Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra. Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője az MTI-nek elmondta: nem vártak kamatemelést decemberben, ugyanakkor az elmúlt hetek jegybanki kommunikációjának fényében mégsem okozott meglepetést a döntés, mivel tudható volt, hogy folytatódik a monetáris szigorítási ciklus. A jegybank valószínűleg úgy ítélte meg, hogy az inflációs kilátások a decemberi emelést is indokolttá teszik, és az elemző szerint bár nem kell "berendezkedni" egy hosszabb szigorítási ciklusra, nem ez az utolsó lépése az emelési ciklusnak.
A szakértő hangsúlyozta: Magyarországon és a feltörekvő gazdaságokban érzékelhető egy erősödő inflációs nyomás, amely elsősorban az élelmiszer- és nyersanyagárakban mutatkozik meg, ráadásul Magyarországon a bevezetett adóintézkedéseknek is lehet inflációnövelő hatása. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: a múltkori döntést követően a jegybank ugyan jelezte, hogy nem egyszeri emelésről, hanem szigorítási ciklusról van szó, az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében mégis indokolható lett volna az alapkamat szinten tartása.
Az országkockázati felárak az elmúlt időszakban kissé mérséklődtek, a hosszabb lejáratú állampapír hozamok korrigáltak, az Államadósság Kezelő Központ sikeres diszkont kincstárjegy és állampapír aukciókat tartott a hónap során, és a forint is jelentősen erősödött az euróval szemben - fejtette ki a szakértő. Hozzáfűzte: mivel az inflációs kilátások egyelőre nem igényelnek hirtelen, erőteljes szigorítást, a novemberi inflációs számok nem tanúskodtak további kellemetlen meglepetésről, a pénzügyi kockázatok enyhülése miatt összességében maradhatott volna az 5,5 százalékos irányadó ráta.
Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés - olvasható a kommentárban. Az alapkamat kilátások szempontjából 2011 eleje nagyon fontos lesz, mivel a kormány adó- és más gazdaságpolitikai döntéseinek hatását az árakban, bérekben és a kereslet alakulásában ekkor lehet majd egyértelműen látni. Bebesy Dániel szerint ugyanakkor a gazdasági pályával kapcsolatos bizonytalanságok továbbra sem enyhültek. Hozzátette: 2011 eleje azért is kritikus lehet, mert a magyarországi kilátásokkal kapcsolatban "nem túl optimista" külföldi befektetők ekkor hozzák majd meg eszközallokációs döntéseiket és a hazai nyugdíjpénztárak kiesésével a külföldi szerepvállalás különösen fontos lesz. Szintén kockázati tényezőt jelent majd az új monetáris tanács tagok kiválasztása, egy erőltetett monetáris enyhítés jelentős turbulenciát és forintgyengülést hozhat. Az MNB könnyen az alapkamat további emelésére kényszerülhet.
A külső környezet szempontjából fontos lesz az eurózóna perifériás országainak adósságproblémáinak alakulása, a karácsonyi szünet után ez a téma várhatóan ismét "felpörög" majd. A mozgásteret a feltörekvő piaci országok jegybankjainak magatartása is befolyásolja, a piac Lengyelország és Oroszország esetében az új év első hónapjaiban várja a szigorítás kezdetét, Törökországban viszont váratlanul újraindult a kamatcsökkentés - hangsúlyozza a szakértő.
