Most először készül olyan költségvetés, amely megfelel a 3 százalékos maastrichti hiánykövetelménynek. Ugyanakkor a költségvetéssel szemben erős fenntarthatósági aggályok fogalmazódtak meg, mert az olyan átmeneti bevételekkel, mint az idén 368 milliárd forintot hozó különadók és az 530 milliárdot hozó magánnyugdíjpénztári államosítás tartósan nem lehet számolni. Ha ezektől a tételektől eltekintenénk, akkor a hiány máris 5,9 százalék lenne. A kormány ezért azt ígéri, hogy februárban olyan intézkedéseket fognak bejelenteni, amelyek kiadási oldalon 800 milliárd forintot takarítanak meg, majd nem sokkal később az új konvergencia programot is be kell mutatni.

A kapkodó tervezés következménye lehet – írja a lap –, hogy a beterjesztett büdzsé tervezethez képest a véglegesített kiadási oldal 81 milliárd forinttal nőtt. A hiány ugyanakkor nem emelkedett, mert a kormányoldali szavazógép a másik oldalon megemelte az adóbevételi előirányzatokat. A kincstári indoklás szerint olyan konzervatívan tervezték a költségvetést, hogy a 81 milliárdos plusz kompenzálása semmiféle nehézséget nem fog okozni.

A legnagyobb plusz tétel az 21,9 milliárd forint, amelyből a közintézményekben dolgozó alacsony bérű alkalmazottakat kompenzálják, hogy az szja-tábla változása nem csökkentse a nettó bérüket. De 5,2 milliárddal növelték az egyházak támogatását, 3 milliárdot kapott a főváros a Moszkva tér rendbetételére, de az MNV Ztrt. Környezetvédelmi kiadásait is megemelték 14,5 milliárddal, s 5,2 milliárdot adtak vasúti hidak felújítására is – írta a Napi Gazdaság.