Vonzó kamatozású diákhitelek

Hazatér a diákhitel. A 2001-es indulása óta a nemzetközi oktatásfinanszírozási szakma elismerését is kivívó magyarországi konstrukció kidolgozásában annak idején döntő szerepük volt az egyik angol üzleti főiskola szakértőinek. A legújabb hírek szerint pedig most a magyarországihoz hasonló rendszer bevezetését fontolgatja Nagy-Britannia kormánya is – közölte Őri András, a nyár óta a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. (DK) szóvivője a központ tanévnyitó sajtótájékoztatóján. A nemzetközi érdeklődés korántsem új keletű. Az eddig is számos külföldi konferenciameghívás után a hallgatói önkormányzatok legközelebbi, londoni konferenciáján külön előadás szól majd a magyarországi tapasztalatokról.

Végel Dániel

 Még jobb hír a diákhiteleseknek, hogy az MNB-alapkamat 5,25 százalékra mérséklődése és a finanszírozás egyik alapjául szolgáló DK-kötvények iránti erős befektetői érdeklődés eredményeként csökkentek a forrásbevonás költségei. Ezek miatt a hitel kamata az idei tanévre minden eddiginél alacsonyabbra, 8,5 százalékra ment le, ami a piacon hasonló feltételekkel igényelhető hitelek kondíciói közül a legkedvezőbb.

 Minden mutató szerint stabilnak tűnik a rendszer , és az előzetes aggodalmak ellenére állja a válság próbáját. A törlesztőrészleteikkel tartósan késedelembe esők aránya csak három százalék körül van az összesített hitelpiac tízszázalékos arányával szemben, és ez nemzetközi összehasonlításban is kiváló. A visszafizetési fegyelemre mi sem jellemzőbb, mint hogy az előtörlesztések nagyságrendje bármely egyéb hitelét meghaladja. A legutóbbi, 2009–2010-es tanévben például a (volt) hallgatók összesen közel 17,5 milliárd forintot fizettek vissza a DK-nak, hatvan százalékkal többet a kötelezőnél. 62 ezer korábbi ügyfél már a teljes tartozását rendezte idő előtt, előtörlesztés formájában. Utóbbi adat valószínűleg a díjmentes előtörlesztés lehetőségének is köszönhető, illetve – a DK olvasatában – annak is, hogy a pályakezdő diplomások többségének jövedelme lehetőséget ad az adósnak a kötelezőnél nagyobb törlesztőrészletek vállalására. (A havi részlet minimális összege pályakezdőknél a két évvel korábbi átlagos havi kereset, de minimum a havi minimálbér hat százaléka.)

Ugyanakkor sokan kifogásolják az előtörlesztési rendszer bonyolultságát. Mivel másik számlaszámra kell a befizetéseket teljesíteni, mint a rendszeres átutalásokat, a pluszbefizetések csak külön írásbeli nyilatkozat után csökkentik a tőketartozást. E tény pedig gyakran elkerüli az ügyfelek figyelmét.

Átlagosan minden ötödik jogosult igényel hitelt, ők pedig rendszerint minél több pénzhez szeretnének minél előbb hozzájutni. Az államilag finanszírozott képzésben tanulók több mint fele és a költségtérítésesek 44 százaléka az igényelhető legmagasabb hitelösszeget vette fel, kétharmaduk pedig a félévenkénti egyösszegű, előre folyósított változatért folyamodott.

Az elmúlt három tanévben az évente folyósított hitelek együttes összege rendre 22 milliárd forint körül mozgott, a 2001-es indulás óta az összesített hitelkihelyezés közel 200 milliárdot tett ki. A diákhitelesek földrajzi megoszlására jellemző, hogy a jövedelemmstatisztikák szerint hátrányos helyzetű megyékben (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) a legmagasabb az igénylők aránya, míg a „hagyományosan jómódú” Budapesten és a nyugati határszélen (Győr-Moson-Sopron és Vas megyében) a legalacsonyabb.

Erre a félévre szeptember 15-éig lehet folyamodni – az államilag finanszírozott képzésben tanulóknak maximum 200 ezer, a költségtérítéseseknek legfeljebb 250 ezer forint értékű – diákhitelért. Az igény továbbra sem csökken – vélik a DK-nál. E várakozásukat a Tárki felmérésére is alapozzák. E szerint korábbi ügyfeleik több mint negyven százaléka a diákhitel nélkül nem tudta volna finanszírozni felsőoktatási tanulmányait. Más kérdés, hogy a tapasztalatok szerint sok hallgatóban csak diplomázás után tudatosul: nem támogatást kapott, hanem hitelt, amit kamatostul vissza kell fizetnie. Emiatt a HVG által megkérdezett volt hallgatók körében gyakran felmerül, hogy érdemes volt-e felvenniük a hitelt, illetve hogy megfelelően használták-e fel azt.

KOVÁCS KÁROLY