Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A CMA DataVision 2010-es évzáró listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország átvette a sokáig listavezető Venezuelától az első helyet a törlesztési leállástól leginkább fenyegetett államadósok mezőnyében. A legkockázatosabb tízes csoportban - Görögországgal együtt - összesen öt EU-tagállam van a legfrissebb kimutatás szerint, köztük két új: Magyarország és Spanyolország. Ez utóbbi két uniós tagállam még nem szerepelt a CMA által összeállított előző negyedéves adóskockázati kimutatások felső tízes mezőnyében.
A tíz legkockázatosabb szuverén adós között van még az EU-tagállamok sorából Írország és Portugália, de ezek már jó ideje jelen vannak az első tízben. Magyarország a lista összeállításához figyelembe vett december 31-ei zárószint alapján 378,0 bázispontos CDS-középárfolyammal került fel a legkockázatosabb tízes államadósi csoportba, ám azóta is jelentősen romlott a magyar államadósság-törlesztési kockázat megítélése a londoni piacon. A CMA DataVision adatsora szerint a magyar CDS-tranzakciók árazása az elmúlt heti londoni kereskedést 390,9 bázisponton zárta.
A pénteki zárásra kialakult árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 391 ezer euró körüli éves díjat kérnek minden 10 millió euró magyar államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre. A magyar CDS-kontraktusok így most csaknem 13 ezer euróval drágábbak középárfolyamon, mint a múlt év végén.
A CMA számítási modellje szerint a jelenlegi magyar CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac hozzávetőleg 24 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Magyarország mint szuverén adós nem fizetővé válását ötévi távlatban.
A valószínűségi modell Görögország esetében ugyanerre - szintén ötéves időtávlatra szóló, halmozódó kockázati számítási módszerrel - csaknem 60 százalékos esélyt mutat a jelenlegi, ezer bázispontot meghaladó görög CDS-árazások alapján, vagyis a piac megítélése szerint Görögország két és félszer kockázatosabb államadós, mint Magyarország.
A görög szuverén adósi kockázat nagyon rossz megítélését jelzi az is, hogy Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" osztályzati kategóriába sorolt vissza. A Londonban hétvégén kiadott negyedéves - egyben évzáró - összegzésben a CMA DataVision megállapította, hogy a feltörekvő Európának "jó negyedéve volt" a tavalyi utolsó három hónap, ám a térségen belül Magyarország volt az egyetlen, amelynek CDS-árazása, vagyis államadósság-törlesztési kockázati mérőszáma jelentősen - 18 százalékkal - emelkedett.
A CMA kommentárja szerint ennek fő tényezői között a kormány költségvetési politikájával kapcsolatos hitelminősítői aggodalmak voltak. A cég kiemelte, hogy a Fitch Ratings karácsony előtt egy fokozattal "BBB mínusz"-ra, a még befektetésre ajánlott sáv legalsó szintjére rontotta a hosszú futamidejű magyar devizadósi besorolást.
A világ legbiztonságosabb államadósai befektetői szempontból az észak-európai országok. A CMA pénteki negyedéves összefoglalója szerint a legkevésbé kockázatos szuverén adósok listájának élén változatlanul Norvégia áll, utána Finnország és Svédország következik. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svájc, az Egyesült Államok, Hongkong, Dánia, Ausztrália, Németország és Szaúd-Arábia.
