Az MNB Monetáris Tanácsa hétfőn - november óta a harmadik egymást követő kamatdöntő ülésén ismét - 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, amely ezzel visszatért az egy évvel korábbi 6 százalékos szintre. A Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány nevében szakmailag elhibázottnak és indokolatlannak minősítette a döntést.

"Alapkamatot azért emel a jegybank, mert csökkenteni akarja az inflációt, ez pedig minden magyar állampolgár érdeke, hiszen az árstabilitás a közjót szolgálja" - hangsúlyozta az MNB elnöke.

"Mint minden magára valamit adó jegybankár, én is az alacsony infláció elkötelezett híve vagyok. Az emelkedő jegybanki alapkamat szűkíti a keresletet, élénkíti a megtakarításokat és erősíti a forintot annak érdekében, hogy mérséklődjön az infláció. A monetáris tanács megfontoltságát mutatja, hogy az augusztusi, cél fölötti inflációt prognosztizáló inflációs jelentés után a testület tavaly novemberig nem lépett" - mondta Simor András.

A novemberi előrejelzés ismeretében már látszott, hogy változatlan monetáris kondíciók mellett nemcsak az MNB teljes előrejelzési horizontján, 2012 végéig lenne a 3 százalékos jegybanki inflációs célnál magasabb a pénzromlás üteme,  hanem minden számba vehető kockázati szcenárió is a legvalószínűbb forgatókönyvnél is magasabb inflációt jelzett - emelte ki az MNB elnöke. 

Az inflációs várakozások horgonyzottságát sem tekinthetjük biztosítottnak. Magyarország hosszú éveken át az árstabilitásnál magasabb inflációval volt kénytelen együtt élni - emlékeztetett Simor András. Az inflációs várakozások alakulása pedig függ attól is, hogy a gazdasági szereplők mennyire érzékelik eltökéltnek a jegybankot az inflációs cél elérésben.

"A monetáris tanács megtehette volna, hogy egyelőre nem emel kamatot, ez azonban csak egy olyan országban lett volna lehetséges, ahol több évre visszatekintve a lakosság, illetve a gazdaság szereplői hozzászoktak az alacsony inflációhoz. Az alapkamat emelése nem csupán az inflációs ütemet befolyásolhatja közvetlenül, hanem az inflációs várakozásokra is képes hatni - mondta a jegybankelnök. Simor András hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések az MNB 3 százalékos inflációs céljával összhangban alakuljanak.

Mit tegyenek a devizahitelesek?

A kérdésre vajon átváltsák-e lakossági ügyfelek a svájci frankban lévő hiteleiket euróra, a jegybankelnök így válaszolt: "nem venném a bátorságot, hogy erre vonatkozóan tanácsot adjak a devizahiteleseknek". Aki most "a svájci frank hitel kockázatában ül", az az átváltás után eurókockázatra váltja át a svájci frank árfolyam-rizikóját. Ezek a hitelek nem egyszer 10-15 éves hátralevő futamidejűek, és nem lehet tudni, hogy ezen az időhorizonton hogyan alakul az euró és svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyama. Ráadásul, míg a forint euróhoz viszonyított árfolyamára a magyar gazdaságpolitikának lehet hatása, a svájci frank árfolyama nem áll és nem is állhat a magyar gazdaságpolitika látóterében.

Általános alapelv a jegybank elnöke szerint az, hogy abban a pénznemben érdemes hitelt felvenni, amiben a jövedelem keletkezik.  A vállalatok esetében is szem előtt kell tartani, hogy azoknak a cégeknek érdemes devizában kölcsönöket fölvenni, amelyek exportbevétellel számolhatnak, azaz a devizabevételek miatt természetes árfolyamfedezettel rendelkeznek - mutatott rá Simor András.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a piacok hogyan fogadják majd a várható kormányzati csomagot, a jegybankelnök azt válaszolta, hogy nem kíván találgatásokba bocsátkozni. "Azt ugyan nem tudom, hogy a piac milyen méretű és tartalmú februári reformcsomagot tartana elfogadhatónak, de az biztos, hogy az idei költségvetés, üdvözlendő módon 3 százalék alatti államháztartási hiányt céloz meg".  A jegybank elnöke hozzátette: egy kiadáscsökkentő csomag akkor lehet eredményes, ha az strukturális és tartósan hat, azaz az állami kiadásokat több évre előre tartósan mérsékli. "

A piacok általában jól fogadják, ha egy nagy relatív adóssággal rendelkező ország kiadáscsökkentést jelent be, de fontos szempont annak forrása és fenntarthatósága is - mondta Simor András.

A miniszterelnök által az elmúlt napokban felvetett előrehozott hiteltörlesztésekkel kapcsolatban a jegybank elnöke elmondta, hogy az állam és az MNB összesen mintegy 14,5 milliárd euro hitelt vett fel az IMF-től és az Európai Uniótól, ebből 13 milliárd eurót közvetlenül az állam, 1,5 milliárdot közvetlenül az MNB vett fel. Az utóbbi összeg nem növeli az államadósságot és azt az MNB a devizatartalék növelésére használta - közölte az elnök.

A kormányzat, az adósságát képező 13 milliárd euró nagyobb részét az MNB-nél forintra váltotta és körülbelül 3 milliárd eurót  deviza betétben helyezett el a jegybanknál. Ez szintén az ország devizatartalékait növeli. A nemzetközi intézményektől felvett hitelek egy részét  korábban a bankrendszer megsegítésére különítették el. Az állam által nyújtott hitelek túlnyomó részét már visszafizették a bankok, míg a fennmaradó egy milliárd euro törlesztése 2012 júliusáig, negyedéves részletekben történik.

A nemzetközi intézményektől felvett hitelek visszafizetésének ütemezése hatással van az ország devizatartalékának alakulására, így ezt a szempontot is mérlegelni kell az adósság előtörlesztéséről szóló döntéshez - mondta az MNB elnöke.