A magyar társadalom nagy többsége pénzügyek terén kockázatkerülő, nem veszi igénybe a szakértők tanácsait és jellemzően kevés bankkal áll kapcsolatban. Azonban a kutatás során készített trendinterjúkból számos olyan csoport azonosítható, akik gyakran életstílusukból fakadóan az általánostól eltérően viszonyulnak a pénzügyi világ rejtélyeihez.

„A kutatás során elvégzett trendinterjúk célja az volt, hogy megismerjük a társadalomban jelenlévő fontosabb trendcsoportok pénzügyi befektetésekhez fűződő értékeit, hiedelmeit, továbbá, hogy felmérjük pénzügyi ismereteik szintjét. A trendcsoportok vizsgálata a jelenleg még kevéssé látható, de a jövőben várhatóan elterjedő, új viselkedési és fogyasztási szokásokkal bíró csoportok elemzését jelenti” – mondta a kutatásról Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a kutatás vezetője.

A pénzügyi kérdésekben talán legtájékozottabb csoportnak a munkát és karriert szem előtt tartó, több nyelvet beszélő, modern telekommunikációs eszközöket előszeretettel használó, elsősorban tehetős üzletemberekből álló csoport tagjai bizonyultak, akik nemcsak tudásban, de jövedelmi helyzetükben is az átlagos szint felett helyezkednek el. Szinte valamennyi befektetési lehetőséggel tisztában vannak, és ezeket ki is használják. Jellemzően e csoport tagjai, a business-nomádok, közülük kerülnek ki a privát banki ügyfelek. A business-nomádok otthonosan mozognak a világban bárhol, ahová munkájuk, karrierjük szólítja őket.

A 40 év fölötti karrierorientált nők, az úgynevezett tigrisnők olyan csoportot alkotnak, amelynek tagjai tudnak határozottan „igent” és „nemet” mondani. Akik közéjük tartoznak, a piacot és a világot általában differenciáltan látják, ezért kiemelkedően fontos számukra a megfelelő információk beszerzése, hiszen az általuk észlelt bizonytalanságot az alapos információszerzéssel kívánják mérsékelni. Rendszeresen tájékozódnak a pénzüket kezelő intézetnél, ennek megfelelően rendkívül jól informáltak a pénzügyek terén.

Az egyik legtudatosabban gazdálkodó csoportnak a magas jövedelmű, azonban a legtöbb luxustermékről lemondó válaszadók csoportja bizonyult. Ezek a „luxusaszkéták” habár megtehetnék, mégsem élnek nagy lábon. Az egyszerűség iránti vágyuk tükröződik a pénzügyi szokásaikban is. A bonyolult befektetési konstrukciókkal szemben nyitottabbak a szimpla megoldásokra. Mivel nem feltétlenül van idejük arra, hogy kövessék a részvényárfolyamokat és azonnal reagáljanak rájuk, ezért gyakran elállnak ettől a befektetési formától.

A trendinterjúk során a kutatók természetesen találkoztak a hagyományos elit tagjaival is: ez a csoport elsősorban a drága luxustermékeket preferálja, mindig, minden téren a magas szintű szolgáltatásokat keresi. Magas jövedelmi helyzetüknek megfelelően kiterjedt banki kapcsolathálózataik vannak, előszeretettel veszik igénybe a szakértők tanácsait, számos különböző befektetésük van.

A kutatás rámutatott egy új fogyasztói trendcsoport létezésére is: ez a fiatalos és életvidám ötven év fölötti fogyasztói csoport, amely az idősekről alkotott hagyományos képpel ellentétben nem zárkózik el az újításoktól. Az úgynevezett újidősek már igénybe veszik a modern kommunikációs eszközöket a pénzügyi tájékozódás terén, és a döntések meghozatala előtt előszeretettel kérik ki szakértő véleményét.