A 250 milliárd forintos tétel a GDP-nek körülbelül 1 százalékát, az idei büdzsé 13 838,6 milliárdos kiadási főösszegének 1,81 százalékát jelenti. Az alap létrehozásához valószínűtlen, hogy a költségvetés módosítására volna szükség. Annál is kevésbé, hiszen a miniszter bejelentése szerint a szükséges összegeket a büdzsében már meglévő tételekből söpörnék össze, azaz a sarokszámok nem változnának.

Matolcsy a hivatalban. Előhang

Stiller Ákos

A Portfolio.hu értékelése szerint váratlannak nevezhető a nemzetgazdasági miniszter tartalékalapra vonatkozó kijelentése, és a beszámolók alapján egyelőre csak találgatni lehet a szándékot. Az egyik lehetőség szerint a kormány összevonja és átnevezi a költségvetésben már jelenleg is szereplő tartalékokat, a másik értelmezés szerint ilyen mértékű megtakarítást kell elérni a költségvetésben (természetesen a februárra ígért 600-800 milliárd forintos kiigazításon felül), hiszen a kormánynak más fejezetekből kell ezt az összeget átcsoportosítania. A harmadik lehetséges értelmezés szerint ezt az összeget az államháztartási körön belülről teremti elő a kormány, és talán csak véletlen, de ez pont akkora összeg, amely még megmarad a nyugdíjvagyon eddig ismert célú felhasználása után.

Fürjes Szabolcs, a Raiffeisen Bank elemzője a hvg.hu kérdésére elmondta, elképzelhető, hogy kijelölnek egy a költségvetésben meglévő, a 250 milliárdos összegnél nagyobb tételt, s ezt nevezik át krízisalapnak. Az is megoldás lehet, ha kiadják a minisztériumoknak, mennyit kell megtakarítaniuk a kríziscélokra, ha kell, elköltenek akár 250 milliárdot, s az év végén rendbe teszik a mérlegeket. Azaz valószínűtlen, hogy ez a lépés önmagában a költségvetés formális parlamenti kiigazítását tenné szükségessé. Ugyanakkor még az sem volna tragédia, ha a parlament szavazna, hiszen a piacok jól fogadhatnák egy takarékossági, stabilitási intézkedés bevezetését. Ráadásul, ha a kormány a már korábban elfogadott pénzügyi kereteken belül marad, akkor a politikai kockázata is csekély egy ilyen lépésnek.

A bejelentett összeg felhasználásáról azonban valóban csak találgatások folynak. Felröppentek olyan hírek, hogy a pénzt a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére fordítaná a kormány. Ez a lépés – Fürjes Szabolcs szerint – azonban nagyon kockázatos lenne. Nem tudni, hogy a teher átvállalása következtében az eddig elmaradt törlesztések befolynának-e a bankokhoz. Ha nem, akkor ez intézkedés nem javítana a likviditási helyzetükön, s nem ösztönözné őket több hitel kihelyezésére. A lépésnek ráadásul olyan üzenete is volna, hogy az állam a bajban végül mégiscsak segít, s így a fizetési hajlandóság sokat romolhatna, azaz még nehezebb törlesztési helyzet állhatna elő a piacon. (Miként ezt Király Júlia MNB-alelnök is kifejtette a friss HVG-ben olvasható interjúban.) Ez nagyjából egyet jelentene a már amúgy is igen meggyengült magyarországi jelzáloghitelezés halálával.

Az elemző szerint a kormány jelenleg igyekszik „felbeszélni” a piacot. Erre többek között azért lehet szükség, hogy különösen a médiatörvény körüli vitákban elszenvedett politikai veszteségek mellett ne kényszerüljön további kemény küzdelmekbe a finanszírozási fronton. A stabilitási intézkedések jó ideje tartó lebegtetése és a mostani Matolcsy-bejelentés is inkább annak erősítését szolgálja, hogy Magyarország minden szükségeset és tőle telhetőt megtesz a kiegyensúlyozott növekedési pályán maradás érdekében. Elképzelhető az is, hogy Matolcsy váratlan bemondása reagálás az IMF tegnapi kemény kritikáira, amelyek kockázatosnak minősítették a magyar kormány gazdaságpolitikáját.

Úgy tudni, hogy a gazdaságpolitikai lépésekről 16-án határoznak, és ezeket a döntéseket jelenti be 28-án a kormányfő. Arról is hallani, hogy jelenleg egy hatalmas – a beígért 600-800 milliárd forintos csomag méretét többszörösen meghaladó – „gigapakkot” állítanak össze, amelyet Matolcsy, majd Orbán faragnak le a már megszellőztetett méretűre. A mostani 250 milliárdos bejelentés alighanem ezek után csak felvezető szólam, amely a végső csomag simább fogadtatását készíti elő. Ezért nem volna meglepő, ha 16-áig vagy 28-áig újabb megnyilvánulások görgetnék tovább a szőnyeget a strukturális intézkedések, illetve egyes közgazdászok véleménye szerint csak költségvetési kiigazítások előtt.