Matolcsy 250 milliárdos magyar krízisalapra tett javaslatot Orbánnak

A GDP 1 százalékát, vagyis körülbelül 250 milliárd forintos krízisalapot hozna létre Magyarország – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben pénteken.

  • Folk György / Brüsszel Folk György / Brüsszel
Matolcsy 250 milliárdos magyar krízisalapra tett javaslatot Orbánnak

Már az idén működő válságalapot képezne az idei büdzsé pénzeiből Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amelyről már megbeszéléseket folytatott Orbán Viktorral. Arra kértem a miniszterelnököt, hogy a jelenlegi költségvetési keretekből a kockázatok fellépése esetén felhasználható alapot hozzunk létre egy külön döntéssel – jelentette ki újságírók előtt a miniszter az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján.

A kizárólag a minisztériumok és az államháztartás költségvetésből elkülönítendő mintegy 250 milliárd forintos stabilitási alap fő feladata az ország pénzügyi helyzetének biztonságossá tétele lesz – mondta Matolcsy.

Matolcsy György. Orbánnal már beszélt
Bánkuti András

A miniszter kijelentette, hogy mivel hazánk kizárólag a pénzpiacokról finanszírozza magát a kockázatok csökkentése érdekében szükség van új óvintézkedések megtételére. Hozzátette, a kétpilléres nyugdíjrendszerre történő visszalépéssel ugyan sikerült csökkenteni az adósságállományunkat, de továbbra is ki van téve hazánk a pénzpiacok hullámzásainak, amelyhez jó eszköz lesz a nemzeti válságalap.

Az új német versenyképességi javaslatcsomagról szólva, amely az eddigi gazdaságpolitikai szigort és az uniós válságalapot egészíti ki, Matolcsy kijelentette: egyetért az elvvel, hogy előbb az eurózónára alakítsák ki, majd később az új zónatagok vagy a nem eurót használó tagállamok számára is nyissák meg a csatlakozás lehetőségét. A hvg.hu kérdésére, hogy miként látja hazánk esetleges csatakozását az 17 eurót használó állam versenyképességi céljaihoz, kijelentette: minden attól függ, hogy pontosan mit tartalmaz és milyen ütemezéssel a végső változat, amelyet a tervek szerint a márciusi brüsszeli EU-csúcson véglegesítenek.

A pénzügyminiszteri tanács soros elnökeként hozzátette, túl a tavalyi válsághullámokon 2011-ben is nagy kockázatokat kell kezelnünk az európai gazdaságban, amely további lépéseket, intézkedéseket követel meg a pénzügyi stabilitás megerősítésére. “A legnagyobb óvatossággal és előrelátással kell kezelnünk a gazdasági és pénzügyi kérdéseket” – magyarázta Matolcsy.

Angela Merkel német kancellár hat pontos javaslata, amelyről előzetesen Nicolas Sarkozy francia elnökkel is egyeztetett, Matolcsy szerint fontos kezdeményezés, amelyre szüksége van Európának.

A nemzetgazdasági miniszter a korábbi EU-s gazdasági kormányzásra vonatkozó megállapodásokra reagálva úgy vélekedett, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben a 2013-as céldátumnál előbb fel kellene állnia az uniós válságalapnak, amely a jelenlegi 450 milliárd eurós platform utódja lehetne. A nemzetgazdasági miniszter szerint jogos a németek és a franciák követelése, hogy ha ők pénzt tesznek a közös európai alapba, az eurózóna országai számára, az a pénzpolitikájuk szorosabb összehangolásával jár, elkerülendő a kockázati tényezők újratermelődését. Az OECD tagországok államadóssága 2014-ig meredeken nő, elérve a 100 százalékot, amely komoly kockázatot jelent, ami ellen tenni kell – vélekedett.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek