A brit jegybank – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja – 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már a 2009. januári fél százalékpontos csökkentéssel kialakult akkori, 1,50 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá.

A brit gazdaság rekordhosszúságú, hat negyedévig tartó recesszió után 2009 utolsó negyedévében kezdett ismét növekedni. A brit recesszió mélységi rekordot is döntött: a 2008-ban mért legutóbbi csúcspont és az elmúlt ciklus mélypontja között összesen 6,4 százalékkal zuhant a brit GDP-érték.

A növekedés azonban a legújabb adatok szerint alig egy év után megtorpant. A brit statisztikai hivatal nemrég közzétett, előzetes adatokra alapozott becslése szerint 2010 negyedik negyedévében ismét csökkent a brit gazdaság teljesítménye, mégpedig meglehetősen meredeken: a hazai össztermék (GDP) értéke 0,5 százalékkal esett vissza az előző negyedévvel összevetve.

Ez teljesen váratlanul érte a piacot. Az elemzők az utóbbi száz év leghidegebb brit decembere miatt várták ugyan a növekedési ütem lassulását, a konszenzusos előrejelzés azonban így is 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedést jósolt 2010 záró negyedévére.

Londoni pénzügyi szakelemzők szerint a vártnál sokkal rosszabb tavalyi negyedik negyedévi teljesítményadatok nyomán egyáltalán nem zárható ki az újabb recesszió a brit gazdaságban, és ebben a helyzetben egyelőre nem szabadna szigorítani a pénzügypolitikát.

A Bank of England azonban meglehetősen kényes helyzetben van, mivel az inflációs a kiújult recessziós veszéllyel együtt is gyorsul, és jelenleg csaknem kétszeresen haladja meg a célszintet: decemberben, éves összevetésben 3,7 százalék volt a novemberi 3,3 százalék után, ami egyes elemzői vélemények szerint most már kamatemelést indokolna.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt, követendő éves inflációs cél 2 százalék.