Vége a nagy kamatcsökkentésnek az eurózónában
Az EKB bő egy év alatt 4,5 százalékról 2,15 százalékra vitte le az irányadó kamatot.
Az EKB bő egy év alatt 4,5 százalékról 2,15 százalékra vitte le az irányadó kamatot.
Az MNB csökkenti a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra. Ez egyrészt semleges, technikai intézkedés, az MNB-nek azért pozitív, hiszen a tartalék után a 6,5 százalékos alapkamatot fizeti, minél több a tartalék, annál nagyobbat bukik a jegybank.
A jegybank keddi döntésével nem változtatott az alapkamaton. Elemzők reagáltak, mi várható az év végéig.
Tartotta az alapkamatot az MNB MT, és a kamatfolyosón sem változtatott, így már szeptember óta nem módosultak a kondíciók.
Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
Az EKB újra kamatot vágott, az új irányadó ráta 2 százalék. Az inflációs előrejelzést lefelé módosították: idén 2 százalék, jövőre 1,6 százalék várható. A magyar alapkamat 6,5 százalék, az infláció jövőre csökkenhet stabilan 4 százalék alá.
Az alapkamat marad 6,5 százalék. A gyengélkedő gazdaságra ráférne a kamatcsökkentés, de a magas infláció és a gyengélkedő forint erre nem nyit teret.
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
Az alapkamat marad 6,5 százalékon, ahogy Varga Mihály meghirdette: továbbra is szigorú, óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség.
Az energiaválság előtti kamatszintekre kellene visszatérni a banki különadó csökkentéséhez, ami a mostani szint megfelezését jelentené.
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
A jegybank korábban februárra várta az infláció lassulását, most már csak az első negyedévre. A pocsék januári adat miatt az egész éves előrejelzés fölfelé tolódik. Főleg a szolgáltatások januári áremelkedése volt meglepő. A lakosság inflációs várakozásai 2022-t idézik. A Monetáris Tanács szerint szigorúságra van szükség, ezért marad a 6,5 százalékos alapkamat.
Az Európa-bajnok infláció mellett nem meglepő módon 6,5 százalék marad az alapkamat. Egy hónap múlva már a Varga Mihály vezette Monetáris Tanács dönthet róla.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának leköszönő tagja szerint a jegybank az inflációt másfél éven belül szeretné visszakormányozni a 3 százalék körüli szintre, az idei év átlaga 4-5 százalék lehet.
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
Az MNB a 6,5 százalékos irányadó kamat tartására rendezkedett be október óta, ennek megfelelően januárban sem csökkentett a Monetáris Tanács.
Idén csak 0,5 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, de e tekintetben jövőre javulnak a kilátások. Az inflációt viszont emelik a kormány adóemelései és a gyenge forint, a pálya 0,5 százalékponttal csúszott fel, csak 2026-ban lehet meg a 3 százalékos jegybanki cél. A jegybank kész huzamos ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot.
A külső és belső gazdasági helyzet se jobb, de rosszabb nem lett, a jegybank tartja a magas alapkamatot.
Október óta másodszor csökkentik az alapkamatot a romló gazdasági adatok és az infláció lassulása miatt.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.