Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
Az EKB újra kamatot vágott, az új irányadó ráta 2 százalék. Az inflációs előrejelzést lefelé módosították: idén 2 százalék, jövőre 1,6 százalék várható. A magyar alapkamat 6,5 százalék, az infláció jövőre csökkenhet stabilan 4 százalék alá.
Az alapkamat marad 6,5 százalék. A gyengélkedő gazdaságra ráférne a kamatcsökkentés, de a magas infláció és a gyengélkedő forint erre nem nyit teret.
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
Az alapkamat marad 6,5 százalékon, ahogy Varga Mihály meghirdette: továbbra is szigorú, óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség.
Az energiaválság előtti kamatszintekre kellene visszatérni a banki különadó csökkentéséhez, ami a mostani szint megfelezését jelentené.
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
A jegybank korábban februárra várta az infláció lassulását, most már csak az első negyedévre. A pocsék januári adat miatt az egész éves előrejelzés fölfelé tolódik. Főleg a szolgáltatások januári áremelkedése volt meglepő. A lakosság inflációs várakozásai 2022-t idézik. A Monetáris Tanács szerint szigorúságra van szükség, ezért marad a 6,5 százalékos alapkamat.
Az Európa-bajnok infláció mellett nem meglepő módon 6,5 százalék marad az alapkamat. Egy hónap múlva már a Varga Mihály vezette Monetáris Tanács dönthet róla.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának leköszönő tagja szerint a jegybank az inflációt másfél éven belül szeretné visszakormányozni a 3 százalék körüli szintre, az idei év átlaga 4-5 százalék lehet.
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
Az MNB a 6,5 százalékos irányadó kamat tartására rendezkedett be október óta, ennek megfelelően januárban sem csökkentett a Monetáris Tanács.
Idén csak 0,5 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, de e tekintetben jövőre javulnak a kilátások. Az inflációt viszont emelik a kormány adóemelései és a gyenge forint, a pálya 0,5 százalékponttal csúszott fel, csak 2026-ban lehet meg a 3 százalékos jegybanki cél. A jegybank kész huzamos ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot.
A külső és belső gazdasági helyzet se jobb, de rosszabb nem lett, a jegybank tartja a magas alapkamatot.
Október óta másodszor csökkentik az alapkamatot a romló gazdasági adatok és az infláció lassulása miatt.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete, és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat.
Romló tényezők mellett a kamattartás mellett döntött a jegybank, más opció az asztalon sem volt. Az MNB kész huzamosabb ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot, ha ezt a külső környezet és az inflációs kilátások indokolnák, de továbbra is hónapról hónapra, eseti jelleggel döntenek.
A közel-keleti háború eszkalálódása és az euróval szemben 400 fölé gyengült forint felülírta a korábbi kedvező helyzetet, az MNB pedig újra megállt a kamatcsökkentéssel.
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
