Utóbbiaknak a cikkíró, Michaela Seiser szerint jó idegekre van szükségük, mivel hónapok óta csak úgy záporoznak a negatív hírek a tőzsdén jegyzett cégekre. Ide sorolja Seiser az illetékek emelését, amellyel az Orbán-kormány az államháztartás rendbetételét akarja előmozdítani, továbbá a bank- és a válságadót.
   
2008 végén az ország az államcsőd közelében volt, ám időközben javult a helyzet: az idei évre a kormány 3 százalékos növekedést jósol. Az euró árfolyama 270-280 forint között stabilizálódott. A költségvetés hiánya pedig a GDP 3 százaléka alá fog szorulni.
   
Megfigyelők ennek dacára szkeptikusak - írta a FAZ cikkírója, idézve Peter Reichelt, a Berenberg Bank fondmenedzserét. Szerinte "a magyar kormány nagy fába vágta a fejszéjét. A kockázat nem lebecsülendő, mivel az államháztartáson belül alig történt szerkezeti változtatás". Bódis Péter, a Pioneer Investments Austria fondmenedzsere kritikusabb szemmel nézi a helyzetet: "A költségvetési politika hosszú távon nem tartós hatású, ez pedig növeli fizetésképtelenség kockázatát". Maya Bhandari, a londoni Lombard Street Research elemzője 50 százalékra taksálja az államcsőd kockázatát. A probléma szerinte a GDP 80 százalékára rúgó államadósság, amelynek lefaragása csak tartós növekedés biztosításával megoldható.
   
Reichel a fenti komor prognózisok dacára valószínűtlennek tartja az államcsődöt, még akkor is, ha a konjunktúra nem pörögne fel. Ebben az esetben a jövedelemadót kellene újból emelni, az iparra újabb terhek várnának. Osztja ezt a nézetet Fritz Mostböck, a bécsi Erste Group kutatórészlegének vezetője is. Szerinte "a konszolidáció jócskán előrehaladt, a fizetési mérleg többletet mutat. Ez azt jelenti, hogy Budapest nincs ráutalva külső eszközökre a költségvetési hiány finanszírozásához". Mostböck szerint a budapesti tőzsde akár tíz százalékkal is erősödhet, a BUX 25 ezer pontra kúszhat fel.